Ilyen (ellen) érzésekkel nem mehetek hozzá, ugye?
A párom megkérte a kezem, de egyelőre nem merek neki igent mondani, félek hogy nem lenne tisztességes.
Az a baj, hogy van egy ovis gyereke, akit bár elfogadok (vagy inkább elviselek), de egyszerűen nem tudom szeretni.
Tudom, hogy a páromnak mindig a gyereke lesz az első, nem is ezzel van bajom.
De engem idegesít a gyerek, feszültté tesz a jelenléte, nem örülök az állandó hisztinek, meg hogy szétpakol mindent, meg ha valami nem tetszik neki, akkor toporzékol, veri magát a földhöz, és úgy morog, mint egy oroszlán. Állandóan beszél, de semmi más témája nincsen, csak az állatok, meg hogy mikor mit szeretne kapni ajándékba. Öt percig nem tud nyugton maradni, hiába kérjük hogy ne csinálja, de rohangál a lakásban, kúszik-mászik, stb.
És akaratlanul is, de állandóan arra gondolok amikor itt van, hogy ha egyszer lesz gyerekem, csak ne olyan legyen, mint ő.
Szóval egyszerűen csak valahogy összeszorított fogakkal túlélem azokat a napokat, amikor itt a gyerek, igyekszem nem megnehezíteni a kicsi életét, nem cseszegetem, és próbálom úgy intézni, hogy minél több időt tölthessen az apjával (és persze minél kevesebbet velem).
Ennyi, ha megszakadok, akkor sem tudom szeretni, képtelen vagyok párás szemekkel hallgatni a szövegelését, és nem tudom mosolyogva nézni, hogy milyen cuki amikor alszik, és nincs rá késztetésem, hogy puszit adjak neki vagy betakarjam vagy megsimogassam.
És ilyen érzésekkel egyszerűen nem merek igent mondani a páromnak, mert nem akarom a gyereke életét elszúrni azzal, hogy rossz mosotohája leszek. Beszélnem kellene erről őszintén a párommal? Nem szeretném megbántani, megértem hogy neki a gyereke a mindene, nem szeretnék fájdalmat okozni neki azzal, hogy én képtelen vagyok szeretni azt a valakit, aki neki a legfontosabb a világon.
Ilyenkor mi a teendő? Ti mit csinálnátok a helyemben?
válasza:Beszélj a pároddal, de azt gondolom, így nincs értelme nemhogy összeházasodni, de a kapcsolatot folytatni sem.
Egyébként a gyerek teljesen normálisan viselkedik, az ovisok ilyenek. Vele nincs baj.
válasza: válasza:Lehet, ahogy telik az idő, majd a gyerek is normálisabb lesz. Ovisan még tényleg ördögfiókák. Az anyjának is meggyűlik vele a baja, gondold el :)
Nehéz ügy. Párod bizonyára észreveszi, hogy távolságtartó vagy a gyerekkel, nyilvánvalóan megérti és el is fogadja ezt. Számít, mennyi ideje vagytok együtt, mennyire voltál eddig türelmes. Rendes tőled, hogy nem a gyereket okolod.
Tudod, kiegyensúlyozott(abb) élet és a problémák megoldása sokszor nem a körülmények, hanem a hozzáállás megváltozása által érhető el.
válasza: válasza:"Beszélnem kellene erről őszintén a párommal?"
Igen. Feltétlenül. Ugyan úgy, ahogy azt nekünk is leírtad: röviden és kertelés nélkül.
"Öt percig nem tud nyugton maradni, hiába kérjük hogy ne csinálja, de rohangál a lakásban, kúszik-mászik, stb." Ez azt mutatja, hogy a gyereknek mozgási igénye van. Ez teljesen természetes egy gyereknél. Egy gyerek nem olyan mint egy postai csomag, amit le lehet rakni, és ott marad a helyén.
"...és nem tudom mosolyogva nézni, hogy milyen cuki amikor alszik, és nincs rá késztetésem, hogy puszit adjak neki vagy betakarjam vagy megsimogassam." Ez teljesen érthető. Téged elriasztott a viselkedése, nem érted, hogy mit miért tesz, és hogy miért nem viselkedik normálisan.
"De engem idegesít a gyerek, feszültté tesz a jelenléte, nem örülök az állandó hisztinek, meg hogy szétpakol mindent, meg ha valami nem tetszik neki, akkor toporzékol, veri magát a földhöz, és úgy morog, mint egy oroszlán. Állandóan beszél, de semmi más témája nincsen, csak az állatok, meg hogy mikor mit szeretne kapni ajándékba." Amit itt leírtál, azok tipikus dolgok egy elkényeztetett gyereknél, akivel keveset foglalkoznak. A "foglalkozás" alatt pl. közös rajzolást/kiszinezést, vagy pl. nagy lego kockákkal való játékot, vagy kint (játszótéren, kertben) való játszást. Meg kell vele más dolgokat is ismertetni és szerettetni - az állatokon kívűl. Bár ebben nem látok semmi furcsát, hogy a gyerek kifejezetten az állatokat szereti. Mi beszél ellene? Talán le tudnál neki néhány állatfigurát rajzolni és utána kivágni. Lehetne így pl. egy saját állatkertet összeállítani EGYÜTT.
A gyerek úgy érzi, hogy vetélytársat kapott a személyedben, és mindent megtesz, hogy ő legyen a középpontban. Érzi a bizonytalanságodat, a viszolygásodat iránta. Ha úgy érzed, hogy a pótmami szerepét nem vagy képes teljesíteni, akkor talán jobb, ha még vártok a házassággal. Pár év múlva már többet megért egy mai kicsi gyerek. Ha a párod unszolására mégis rögtön megházasodnátok, a párod gyereke mindig kettőtök között állna (mint egy zavaró tényező).
válasza:Ha a gyerek nem el veletek es heti egyszer vagy ketszer van nalatok, akkor az kiborhato, ha egyutt el veletek, nos akkor tenyleg nem a hazassag a legjobb megoldas.
Nekem is van egy potfiam, egy kibirhatatlan arrogans gyerek volt 10 evesen, aztan megismertem, es nagyon megszerettuk egymast.Eleg hosszu ut vezetett idaig, de ha megvan benned a szandek akkor megvalosithato:-)
válasza:ne menj hozza mert ha a geyrek kamaszodni fog csak rosszabb lesz
keress egy szabad pasit kolonc nelkul
43 ev 4 gyerekes anyuka
válasza:Ha egyébként páoddal szeretitek egymást, nem kell mindjárt szakításon gondolkodni.
Érzéseidet finoman elmondhatod neki. De ha csak hétvégén van nálatok, próbáld túlélni, minden ovis korú gyerek ilyen általában. Ha csönd van, és nyugton ül a gyerek, akkor beteg...egyébként be nem áll a szájuk, izegnek-mozognak.
De a gyerek egyszer felnő, pár év és elmúlik az ovis korszak...értelmesebb lesz, jobban lehet vele beszélgetni. Szerintem gondold még át.
43/N 2 kiskamasz gyerekkel
Nem velünk él a gyerek, kéthetente hétvégén van itt, meg szünetekben hosszabb időt, egy-két hetet.
Ez valóban még a kibírható kategória, de ahogy valaki már írta, bármikor történhet valami, ami miatt nekünk kell majd nevelni, akár átmeneteileg, akár hosszabb távon.
És ilyen rossz érzésekkel nem merem egy életre elkötelezni magam. Nem nagyon hiszem, hogy változni fog a hozzáállásom, ismerem már majdnem két éve a gyereket, és ennyi idő alatt sem érzem közel magamhoz. És az a fő baj, hogy talán túl görcsösen igyekszem megszeretni, de nem megy, ami miatt még feszültebb leszek a jelenlétében.
Mindenesetre köszönöm szépen a válaszokat, beszélni fogok a párommal, és majd meglátjuk, mi lesz.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!