Megcsaltam a volegenyem megbocsátott de van egy feltétele?

Nalam a megcsalas (ha megis banna a parom) alapbol a bizalom elvesztesevel jarna, a megcsalas az egyik legundoritobb dolog. Ha valakit igazan szeretek nem csalom meg es nincs kifogas.

Ne ertsd felre semmi itelkezes.

Orulj neki, hogy "ennyivel megusztad" es nem hagyott ott.

A hűség egy döntés!Te ugy döntöttél,hogy megcsalod!

Én kib asztalak volnaa mint macskát sz arni!

Mint kikötés semennyire sem helyes. Mi ő neked? A bírád? Mit képzel magáról? A helyében kicsit átgondolnám, vajon miért csaltad meg. Ha sok éve vagytok együtt nyilván ellaposodott a kapcsolat. És ehhez a férfihoz akarsz hozzámenni? A házasságban is vannak rossz időszakok, az tény. De hidd el, ha egy ember a másikat valamire kényszeríti vagy valamivel zsarolja: jó nem sülhet ki belőle. Mindenki a maga tulajdona.

Ha kérés lenne tőle ez a pszichológus-dolog, meggondolnám. Ártani nem árthat. Csak jól ki kell választani a pszichológus személyét. Mint minden szakmában itt is vannak sajnos kontárok.

"39" Sok minden lejöhet , kérdés , hogy mi a valóság.

Akár az is lejöhet, hogy a vőlegénynek egyszerűbb a lány nehéz életének következményére fogni a megcsalást, így simán elkerülheti azt az esetleges kényes kérdést, hogy netán a kapcsolatukkal is probléma lehet. Tehát kijöhet úgy a helyzetből, hogy el se keljen gondolkodni a kapcsolatán ,esetleg saját magán is. Mert hát a lány "nehéz élete a felelős"a történtekért, ráadásul, még egy jóindulatú segítőkész megbocsájtó, frankó srácként "mutatkozik" meg.Ráadásul,ezáltal a lányt tudatosan vagy éppen tudattalanul egy olyan helyzetbe is hozhatja amivel a saját igazát igazolhatja.

Belegondoltam: én vagyok a lány , megcsaltam a párom, de ő "megbocsájt" mert figyelembe veszi a nehéz életem,de pszichológushoz kel járnom.Ha nem akarok a dolgok mélyére nézni, akkor talán egyszerűbb, hogy pszichológushoz járok , és akkor megvan a" béke".Ugyanis bizonyos szempontból ez még nekem is kényelmesebb, probléma mentesebb lehet. Mert ha netán a kapcsolatommal is van valami gond és azt elmondanám a páromnak akkor hirtelen borul minden. Könnyen meglehet, hogy a segítőkész vőlegény , hirtelen támadóba,vádlóba fog váltani.Az viszont már újabb konfliktusokat problémákat vethet fel. Tehát nekem mint menyasszonynak , bizonyos szempontból egyszerűbbnek tűnik, egyetérteni a vőlegényemmel így mondhatnám azt is , hogy a "nehéz életem mögé bújhatok", így kevesebb a konfliktus lehetősége.Ha netán tényleg ez lenne a valóság akkor sajnos azt kel mondanom, hogy mégsem szerencsés a "nehéz életem védelme" mögé bújni, mert akkor előbb utóbb magammal szemben lesz konfliktusom, mert nem mertem felvállalni a párommal szembeni esetleges bonyodalmakat nehézségeket.

Nem állítom hogy ez lenne a valóság, viszont azt egyáltalán nem tartom szerencsésnek, hogy sokan kapásból átgondolás nélkül azonnal a "bűnős" menyasszonyt vinnék egyedül pszichológushoz.