Nyilván van, volt, és lesz is minden férfi után még élet, és jókedv. De ezt hogyan lehet felfogni, feldolgozni, elfogadni, megérteni?
Néhány év együttélés, baba tervezése, nő azt hiszi minden rendben van, férfi egyszercsak közli, hogy menj el. Ti mit tettetek/tennétek hasonló helyzetben? Ő a mindenem, legfontosabb a világon, vele akartam leélni az életemet. Mindenki azt mondja, hogy lesz még másik, jobb férfi. Nem ő volt az első az életemben, így van viszonyítási alapom. Én tényleg megtaláltam a "Nagy Őt", mindent szeretek benne, a hibáival együtt. Ő volt a barátom is, mindent együtt csináltunk, tőle kértem tanácsot mindenben. Most, hogy el kellett költöznöm nem tudok mihez kezdeni magammal. Lenne sokminden, amit kellene csinálni, de nem tudok koncentrálni. Nem tudom lekötni magam semmivel. Minden élmény, tárgy stb hozzá köt, ő jut az eszembe róla. Mivel ő volt a barátom is, nincs akivel eltöltsem az időt. Mindig hülyeségnek tartottam, ha valaki azt mondta, hogy nem akar élni. De most én is így érzem. És tudom, hogy semmi értelme annak, ha valaki megöli magát, és én nem is akarom megtenni, csak felülkerekedett rajtam ez az érzés, hogy nincs értelme élnem, nélküle nem megy, belehalok a fájdalomba és szomorúságba.
Valaki, ha tud okosat mondani nekem, kérem írja le. Azon kívül, hogy az idő mindent megold, és vannak jobb férfiak is a világon. Tényleg szeretném jobban érezni magam, és újra élni az életemet, de nem tudok ezen úrrá lenni:(
válasza:Szerintem viszont érdemes összeköltözi-...lakva ismerszik az ember és ha nem jó nem kell éveket pocsékolnod rá...
Én a párommal,igaz akkor 5 éve ismertük egymást és barátok voltunk,de mior összejöttünk rögtön költöztünk össze és azóta már a babánk is megszületett ^^
válasza: válasza: válasza: válasza:Megértelek. Nagyon is. Velem 4 éve történt ugyanez, akkor 32 éves voltam. Azt hittem, összedől a világ! Igaz, hogy én szakítottam, de megcsalt, és én ezt nem tudom megbocsájtani. Ő vígan élte utána az életét az új, 17 éves babájával, én meg megdöglöttem. Még egy év után is anyám vállán sírtam, hogy miért érdemeltem ezt és kapartam a falat a hiányától. Nagyon keményen lefogytam, pedig nem voltam kövér akkor sem. Ijesztően néztem ki. Anyám konkrétan azt hitte, éhen fogok halni. Csak azt tudom neked mondani, amit nekem akkor sokan mondtak és nem akartam elhinni, hogy az idő mindent begyógyít! Egy évig egyedül voltam, ami maga volt a pokol.
De utána megismertem valakit, aki százszor jobb ember mint ő, és a kisujja többet ér, mint az exemnek. Ma már ő a férjem. A szakításkor azt mondtam, nem találok jobbat. De! Van jobb!! Te is találsz majd idővel.
Amit még javaslok neked, hogy semmiképp se keresd. Legyél büszke és fogadd méltósággal. Sajnos én akkor lementem párszor kutyába, amit utólag mindig megbántam.
Mielőbbi gyógyulást kívánok a lelkednek és a buszos lánynak is.
Szerintem is össze kell idővel költözni. Nem azt mondom, hogy 2 hónap után:) de ha az ember már nem tini, vagy nem húsz körül jár, akkor szerintem nem érdemes várni több évet az összeköltözésre. ha van rá mód...
szingli barátnők:) ha lenne annyi barátnőm:) és mindegyik, akár barát, akár barátnő (egészen pontosan az a 2 db:)) egyik sem szingli. Persze tanácsot mindenki tud adni, nekem lehet inkább arra volt most szükségem, hogy halljak történeteket, hogy kinek, kiknek sikerült újra folytatnia az életét. De látom vagytok egy páran, úgyhogy nekünk is menni fog(buszos lánynak és nekem is)
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!