Ti hogy csinálnátok? Jogosan esik rosszul?

Szerintem nagyon jogos..

Már nem azert de elég nagy szarkavaró a gyerek anyja.

Szerintem tuti direkt azért tette arra a napra hogy keresztbe tegyen nektek.

Az esküvő napja a Ti kettőtök napja, és pont. Szerintem annál nagyobb volumenű dologról van szó, mint hogy a szertartás után mindenki menjen a dolgára. Sajnállak, hogy a párod ennyire híján van az empátiának. Bár ez nem is empátia kérdése: tényleg ennyire nem fontos neki az a nap? A gyerek anyja meg egy hatalmas paraszt.

Szóval jogosan esik rosszul. Én nem akarok ismeretlenül belerondítani a kapcsolatotokba, szóval tanácsot nem szeretnék adni.

"mert az exneje elkezdte cseszegetni, hogy mégis milyen apa ő, hogy nem megy el, amikor a gyerekéről van szó, és képes háttérbe szorítani a "saját vérét" miattam"

Nem akarlak elkeseríteni, de a ha leendő férjed ennyire vevő a volt felesége aljas játszmáira és érzelmi manipulációjára, akkor sajnos a kapcsolatukból fakadó következmények nagyon nagy türelmet és alkalmazkodóképességet fognak tőled igényelni, és nagy valószínűséggel felkészülhetsz arra, hogy az ex minden tőle telhetőt meg fog azért tenni, hogy a tűréshatáraidat próbálgassa, és szétrobbansa a kapcsolatotokat.

Önmagában az, a volt feleség ennyire rosszindulatú, és ennyi együttműködőkészség nincsen benne, hogy ebben a helyzetben egy másik napra tegye át a szülinapi zsúrt, már elég nagy baj, de ez az ő önző húzása.

Az igazi probléma szerintem ott kezdődik, ha egy férfi belemegy ebbe az érzelmi játszmába, és ahelyett, hogy kiállna az új párja és a saját döntése mellett, és azt mondaná, hogy rendben, akkor majd mi megünnepeljük máskor a gyerek szülinapját, mert eszem ágában sincs otthagyni a feleségemet az esküvőnk napján, megalkuvó módon enged az ex érzelmi zsarolásának.

Szerintem - függetlenül attól, hogy ebben a kérdésben végül hogy dönt a férjed - érdemes lenne őszintén beszélgetnetek arról a kérdésről, hogy a közös életetekben mennyire fog kiállni a ti közös döntéseitekért és érdekeitekért, és mennyire fog úgy ugrálni, ahogy az ex felesége szeretné.

Én kifejezetten toleráns és alkalmazkodóképes nőnek tartom magam, de ha ilyen helyzetben lennék, és a vőlegényem/férjem a saját esküvőnk napján otthagyna egy ilyen dolog miatt, vagy akár csak komolyan fontolgatná ezt (gyakorlatilag engendé, hogy a volt feleségének az az érdeke, hogy velünk kiszúrjon, felülírná az a vágyunkat, hogy legyen egy szép napunk a saját esküvőnkön, amit jó együtt megélni, és amire jó lesz visszaemlékezni) akkor most fújnám le az esküvőt.

Nem azért az egy délutánért, hanem azért, mert tudnám, hogy mi vár rám a közös életünkben.

A vőlegényed két tűz között van.

Egyrészt ott vagy te, a párja, másrészt viszont ott a gyereke.

Most az ex manipulásáról nem beszélek, én a kedvesed helyében csapnám agyon ezért.

Ám mivel a gyerek szülinapja kövi hét szerda, én aznapra, vagy arra a hétvégére tennék közös programot, úgy a gyerek sem érzi kirekesztve magát.

Először is leszögezném,h tuti direkt csinálta az ex, ha tudott róla, ez nem kérdés.

De szerintem az is fura, hogy a gyereket kihagyjátok az esküvőből.

Nekünk is két tanús volt, de ha lett volna valamelyikünknek gyereke, őt még biztos meghívjuk. De utána legalább az ebédre, hamár a tanúkkal úgyis megyünk. Se a szertartásra se az ünneplésre nem hívtátok meg, de a barátaitokat (gondolom ők lesznek a tanúk) igen.

Az embernek a legszűkebb családja a párja és a gyereke. Most azt érezheti, hogy akkor ő már nem tartozik az apja szűk körébe, még élete nagy eseményeit se ünnepli meg vele.

Szóval meg kellet volna hívni, és akkor ex se tud keresztbe tenni, ha az ünnepelt nincs otthon. De tudom,h ez eső után köpönyeg.