Ti hogy csinálnátok? Jogosan esik rosszul?
Két hét múlva szombat délután lesz az esküvőnk. Sima kéttanús, mert a családban mindenki mindent jobban tudott nálunk, lett is belőle keverés meg vita, így jobbnak láttuk, ha nem lesz ott inkább senki.
A gond az, hogy a párom gyerekének az esküvő utáni hét közepén lesz a szülinapja, a gyerek anyja pedig pont az esküvő napján akarja tartani a szülinapi zsúrt. Kértük, hogy tegye át vagy egy héttel későbbre, vagy pedig legalább szombatról vasárnap délutánra, de ő nem hajlandó rá.
Így azt a megoldást választottuk, hogy az esküvőt megelőző hétvégén, amikor a gyerek amúgy is nálunk lesz, hármasban ünnepeljük meg a szülinapját. Lesz torta, ajándék, és elvisszük színházba. (Az én szülinapom is akkor lesz, de én lemondtam róla hogy azt is akkor tartsuk, nehogy a gyerek rosszul érezze magát, amiért aznap nem csak ő a főszereplő.)
Ezek után a vőlegényem felvetette, hogy mi lenne, ha az esküvőnk után ő mégis beugrana a gyerek zsúrjára, és ott is maradna estig, a buli végéig. Nem lenne ezzel baj, csak előzetesen azt beszéltük meg, hogy a szertartás után (ha már lagzi úgysem lesz), elmegyünk ebédelni a tanúkkal, este pedig bulizunk a barátainkkal. És így kimaradna a közös ebéd. Jogos, hogy nekem ez rosszul esik, és szeretnék legalább ennyi ünnepi jelleget adni az esküvőnk napjának?
Szerintem nagyon jogos..
Már nem azert de elég nagy szarkavaró a gyerek anyja.
Szerintem tuti direkt azért tette arra a napra hogy keresztbe tegyen nektek.
Az esküvő napja a Ti kettőtök napja, és pont. Szerintem annál nagyobb volumenű dologról van szó, mint hogy a szertartás után mindenki menjen a dolgára. Sajnállak, hogy a párod ennyire híján van az empátiának. Bár ez nem is empátia kérdése: tényleg ennyire nem fontos neki az a nap? A gyerek anyja meg egy hatalmas paraszt.
Szóval jogosan esik rosszul. Én nem akarok ismeretlenül belerondítani a kapcsolatotokba, szóval tanácsot nem szeretnék adni.
"mert az exneje elkezdte cseszegetni, hogy mégis milyen apa ő, hogy nem megy el, amikor a gyerekéről van szó, és képes háttérbe szorítani a "saját vérét" miattam"
Nem akarlak elkeseríteni, de a ha leendő férjed ennyire vevő a volt felesége aljas játszmáira és érzelmi manipulációjára, akkor sajnos a kapcsolatukból fakadó következmények nagyon nagy türelmet és alkalmazkodóképességet fognak tőled igényelni, és nagy valószínűséggel felkészülhetsz arra, hogy az ex minden tőle telhetőt meg fog azért tenni, hogy a tűréshatáraidat próbálgassa, és szétrobbansa a kapcsolatotokat.
Önmagában az, a volt feleség ennyire rosszindulatú, és ennyi együttműködőkészség nincsen benne, hogy ebben a helyzetben egy másik napra tegye át a szülinapi zsúrt, már elég nagy baj, de ez az ő önző húzása.
Az igazi probléma szerintem ott kezdődik, ha egy férfi belemegy ebbe az érzelmi játszmába, és ahelyett, hogy kiállna az új párja és a saját döntése mellett, és azt mondaná, hogy rendben, akkor majd mi megünnepeljük máskor a gyerek szülinapját, mert eszem ágában sincs otthagyni a feleségemet az esküvőnk napján, megalkuvó módon enged az ex érzelmi zsarolásának.
Szerintem - függetlenül attól, hogy ebben a kérdésben végül hogy dönt a férjed - érdemes lenne őszintén beszélgetnetek arról a kérdésről, hogy a közös életetekben mennyire fog kiállni a ti közös döntéseitekért és érdekeitekért, és mennyire fog úgy ugrálni, ahogy az ex felesége szeretné.
Én kifejezetten toleráns és alkalmazkodóképes nőnek tartom magam, de ha ilyen helyzetben lennék, és a vőlegényem/férjem a saját esküvőnk napján otthagyna egy ilyen dolog miatt, vagy akár csak komolyan fontolgatná ezt (gyakorlatilag engendé, hogy a volt feleségének az az érdeke, hogy velünk kiszúrjon, felülírná az a vágyunkat, hogy legyen egy szép napunk a saját esküvőnkön, amit jó együtt megélni, és amire jó lesz visszaemlékezni) akkor most fújnám le az esküvőt.
Nem azért az egy délutánért, hanem azért, mert tudnám, hogy mi vár rám a közös életünkben.
A vőlegényed két tűz között van.
Egyrészt ott vagy te, a párja, másrészt viszont ott a gyereke.
Most az ex manipulásáról nem beszélek, én a kedvesed helyében csapnám agyon ezért.
Ám mivel a gyerek szülinapja kövi hét szerda, én aznapra, vagy arra a hétvégére tennék közös programot, úgy a gyerek sem érzi kirekesztve magát.
Először is leszögezném,h tuti direkt csinálta az ex, ha tudott róla, ez nem kérdés.
De szerintem az is fura, hogy a gyereket kihagyjátok az esküvőből.
Nekünk is két tanús volt, de ha lett volna valamelyikünknek gyereke, őt még biztos meghívjuk. De utána legalább az ebédre, hamár a tanúkkal úgyis megyünk. Se a szertartásra se az ünneplésre nem hívtátok meg, de a barátaitokat (gondolom ők lesznek a tanúk) igen.
Az embernek a legszűkebb családja a párja és a gyereke. Most azt érezheti, hogy akkor ő már nem tartozik az apja szűk körébe, még élete nagy eseményeit se ünnepli meg vele.
Szóval meg kellet volna hívni, és akkor ex se tud keresztbe tenni, ha az ünnepelt nincs otthon. De tudom,h ez eső után köpönyeg.
"De szerintem az is fura, hogy a gyereket kihagyjátok az esküvőből."
Nem akartuk kihagyni. Csak mielőtt meghívtuk volbna, előtte az anyjától kérdeztük meg, hogy neki nem probléma-e, ha a gyerek is eljön az esküvőnkre. Mert gondoltuk, így illik. És erre az anyja közölte velünk, hogy hát ő már megbeszélte a gyerekkel, hogy akar-e jönni és a gyerek nem akar. (Mi az, hogy a nevünkben, helyettünk beszél vele?) Ezen rágtunk be végleg, és ekkor döntöttük el, hogy jó, akkor tényleg senki sem lesz ott, csak a tanúk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!