Miert latja sok ember az elete ertelmet a gyerekvallalasban?

Miért számít van e gyereke? Attól még érdekelhetik az ezzel a témával kapcsolatos kérdések!

És most nehogy azzal jöjjön valaki hogy csak azér értheti meg az értelmét akinek van.. Szánalmas..

Szerintem ez inkább csak a nőkkel szemben elvárás, hogy ne is legyen más életcéljuk, egész életükben a családért kell élniük és meghalniuk. Eleve elvárás, hogy egy nő akarjon és szüljön gyereket, de a gondjával egyedül kell maradnia. Ha (még) nem akar gyereket, de mondjuk sikeres a hivatásában, akkor rögtön karrierista. Ha otthon van a gyerekkel, akkor ingyenélő, aki a férje vérverejtékkel megkeresett pénzét szórja könnyelműen. Ha a szülés, szoptatás következtében mondjuk kövér marad, netán maradandó károsodást szenved a szüléskor, meg a gyerek mellett nem (mindig) tip-top külsejű, akkor azért szólják meg, mert "elanyukásodott", és "ne csodálkozzon, ha a férje már nem kívánja és más nő után néz". Ha viszont ad magára, eljár edzeni, fodrászhoz, kozmetikushoz stb., akkor meg az a baj, mert miért nem a gyerekével foglalkozik/rá költené inkább azt a pénzt, minek az ilyennek gyerek stb. Ha egy anyuka netán gyerek mellett el mer menni néhanapján szórakozni, ne adj' Isten még ismerkedik is -- mondjuk, miután elvesztette a párját... --, akkor aztán rögtön világ k***jának van elmondva.

Ha férfiakról van szó, ezek egyike sem probléma, ők "hadd éljenek", "természetes, hogy a családi gondok elől elmenekülnek", "ennyi igazán jár nekik" és még sorolhatnám...

Ezeket a dolgokat nem én találom ki, elég csak az itteni kérdéseket és válaszokat olvasni, rendkívül tanulságosak.

Mindezektől függetlenül szerintem ha valakinek a gyereke az "élete", és annak az egyetlen értelme, az már régen rossz. Az ilyen szülők szokták betegesen magukhoz láncolni a gyereküket még felnőtt korukban is, mert rettegnek attól, hogy elveszítik -- hiszen ő ugye az egyetlen értelme az életüknek. Természetesen az így felnőtt gyerekeknek esélyük nincs normális felnőtté válniuk (vagy legfeljebb irreálisan nagy erőfeszítések és iszonyatos küzdelmek árán, amik fel is emésztik az ember életét), így ha nekik is lesz gyerekük, a probléma csak adódik tovább...

Nem olyan sok ilyen ember van, de tényleg létező jelenség. Normális, lelkileg ép, kiegyensúlyozott ember szerintem több olyan dolgot is fel tud sorolni, amiért érdemes élnie. Persze, akinek van gyereke, annak az élete egyik fő céljává válik, hogy felnevelje.

De az már szerintem beteges, ha az emberi élet, lét egyetlen céljának a gyereknemzést tartják és minden más, mindenki más értelmét, vagy legalábbis fontosságát veszti körülöttük.

Az ilyen emberek omlanak aztán össze, ha a gyerekek kirepülnek, messzire kerülnek, esetleg nem érkezik meg soha a várva várt unoka, mert az életük értelmetlenné válik, többet nem tudnak mit kezdeni vele.