Menni vagy maradni?

Mindig el akartam költözni a szüleimtől, főleg azért, mert a testvéremet és a párját nem bírtam elviselni a házban. Most telt be a pohár nemrég, ezért elkezdtünk munkát keresni. A párom talált is majdnem 150 km-re innen egy ugyanolyan (rossz) helyen, mint ahol most dolgozik, ráadásul csak részmunkaidőbe vették fel, így még a pénz is kevesebb lesz a tervezettnél. Azért akartuk eredetileg ezt bevállalni, mert a párom tanul munka mellett és arrafelé jobbak a későbbi karrierlehetőségek (de ki tudja, még mennyi idő, mire talál jobb munkát ott, valószínűleg sok hónap, addig pedig vegetálhatunk). Többször felutaztunk a munkahely melletti városba, ahol lakni akartunk, nemrég találtunk is egy szép albérletet, kb. minden stimmelne, bár én még nem találtam munkát, ez is eléggé aggaszt. Most viszont, hogy holnap menni kellene aláírni a lakás szerződést, állandóan sírnom kell, ha rágondolok, nem akarom itthagyni a családomat, a szobámat, nem akarom ezt az egész költözés dolgot, hiába korábban nekem volt a legnagyobb a hangom és én biztattam a páromat is, hogy kezdjünk neki ott a munka- és lakáskeresésnek. Nem hittem, hogy ennyire gyenge vagyok. A dolgon tovább ront az is, hogy helyben van a családomnak egy másik lakása, ahol nyugodtan élhetnénk a párommal, de amúgy is tavasszal költöznek a testvéremék, így amúgy is megszűnne az itthoni elsődleges stresszforrás és normálisan élhetnénk itthon ugyanolyan fizetéssel, mint 150 km-re innen, csak drága albérlet nélkül. Mindig ez jár a fejemben, hogy pont akkor menjek el a semmi közepére, ahol senkink-semmink nincs ugyanazért a fizetésért albérletbe, mikor itthon amúgy is javul a helyzet? Annyira rossz, folyton sírok és csak arra gondolok, hogy hagyni kellene a lakásfoglalót és itthonmaradni. Mit gondoltok erről? Csak én reagálom túl a dolgot? A párom mindenáron menni akarna, én viszont már nagyon nem, úgy érzem, már most nem bírom, pedig még több hét van a költözésig. Nem tudom hogy fogom viselni a karácsonyt pl., ha a párom jó eséllyel végigdolgozza és egyedül ülhetek a lakásban család nélkül, magányosan, 2 héttel a költözés után...