Utáljuk egymás családját! Működhet így kapcsolat?
A párommal nem szeretjük egymás családját.
Ő nem szereti az enyémet,mert egy régebbi családi vita kapcsán megsértettek engem.Ez azóta megbeszélésre került,ő úgy érzi jogosan haragszik emiatt rájuk.
Én utálom az övét mert megkeserítik az életünket és kikészítenek minket idegileg.A párom sem szeretik,nem is szerették sosem.
Én vagyok a nő,párom természetesen férfi.
Ezt még bonyolítja,hogy van közös gyermek.
Ezek miatt a párom nem volta gyermeke szülinapi buliján,amit a csalàd tartott.Ő sosem jön ha mi találkozunk az én családommal.
A gond mgé,hogy a páromat nem rédekli,hogy engem bánt azzal ha szapulja nekem őket és olyanokat mondd,hogy 'élve kéne elásni a tesómat' akit én nagyon szeretek! :-(
Egy ideje ezért én sem fogom vissza magam nem titkolom,hogy ha lehetne kitenném az anyját egy lakatlan szigetre.Az ő családja miatt nagyon nagyon megromlott a kapcsolatunk,sok a vita és nemegyszer kishíjján szétváltunk miattuk.
Nem akarom,hogy mi is olyan család legyünk,akikhez sosem jár senki,mert senkit sem szeretnek és minket se szeressen senki.Mint ahogyan az ő családja él.A párom is tudja,hogy rühellik őt ő ennek ellenére nyalizik nekik bár értelme nincs.
Mehet ez így?Ha igen meddig?
Most fogunk költözni saját házba és már kijelentette párom,hogy oda senki sem jöhet.Persze a barátaim sem mert őket sem szereti...így az ő családja sem jöhet,mert rossindulatúak és gonoszok.
De nem lehet így élni,mint egy remete.A testvéreim kérdezték,hogy nyáron lesz e hely tollasozni mert kerti bulizni...hogyan mondjam,hogy nem jöhetnek?Nagyon szeretem őket és nem akarom megbántani egyiket sem.
A tetejében ma még anyával is összeveszezz,aki jobban szereti párom,mint a saját anyja.Mindig vesz neki ruhákat meg amit kér,elfogadja aztán meg itthon vergődik,hogy mi
lyen szar,meg az neki nem kell.
:-(
válasza:Nem. És kár volt erre a trágyadombra még egy közös gyereket is összehozni.
Nekem az nem lenne a párom, aki utálja a szüleim. Csak olyan lenne, akit jószívvel és örömmel tudok elhozni a családi ebédre.
Sajnálom a gyereket, amiért nem tanulja meg a normális családi viszonyokat.
válasza: válasza:Kérdező, szerintem ebben nem a családokkal szembeni kölcsönös averzió a gáz, az embernek a családja olyan, amilyen, nem ő választotta, nem felelős érte.
Az viszont, hogy a barátokkal is ugyanez a helyzet (akiket viszont az ember maga választ) na, azt már komoly gondnak látom.
válasza: válasza:Ez azért nagyon érdekes, hogy a párod mindenkit utál, legyen család, barátok, függetlenül attól, hogy ők viszont szeretik őt. Nem lehet, hogy pont azért akar elszakítani tőlük, mert az ö családja gáz? Velem is megpróbálta eljátszani az exem, neki külföldön volt mindenkije, és belebetegedett, hogy nekem van családom és barátaim, akik szeretnek. Hiába próbáltak vele jó kapcsolatot ápolni, ő kizárta őket az életéből (életünkből) és olyan durva dolgokat mondott róluk, hogy a gyomrom forgott. Egy ideig szenvedtem, de aztán szakítottam, így ugyan nem volt párom, de volt életem. Azóta párom is van.. érdekes módon mindenkit nagyon szeret, aki engem körülvesz, pedig neki nem volt normális családja, eldobták gyerekkorában.
Kérdésedre válaszolva: nem, nem fog működni. Egyáltalán nem látok rá esélyt, ilyen indulatoknál semmiféle kompromisszum nem létezik. Választanod kell a párod és minden más között. Sőt, ha a pároddal maradsz, meg kell gyűlölnöd a saját családod és barátaid (különben folyamatos vitaforrás lesz) és szeretned kell az ő családját (mert különben meg ezen megy a vita). Nem értem, minek vállaltatok gyereket, és vettetek házat.. ilyen kapcsolatba felesleges. Most már csak azt teheted, hogy mented a menthetőt, és kilépsz ebből a gyilkos körből.
válasza:Én sem szeretem anyósomékat. Nagyon gusztustalanul viselkednek velem. A férjem tudja, érti az álláspontom. ő mehet ha akar, én nem megyek. Ha jönnek, a gyereket nyílván nem tiltom el, de egyedül nem maradhatnak vele, mert nem százasok. A sógoromat viszont kedvelem, ő normális velem.
Szerintem a férjed szociopata, el kellene mennie pszichiáterhez. Ez nem normális, hogy senkit sem fogad el.
válasza:Több mindent nem értek.
Párod nem szereti a te családodat, mert egy régebbi családi vita kapcsán megsértettek téged. De ha te már nem haragszol amiatt rájuk, ő milyen jogon haragszik helyetted?
"... a párom nem volt a gyermeke szülinapi buliján,amit a csalàd tartott..."
Szerencsésebb lett volna, ha ti ketten megköszöntitek a gyereket otthon, majd te elviszed a magad szüleihez, hogy ők is megköszöntsék, ő pedig (ha akarja) elviheti maga szüleihez.
Mi baja párodnak a tesódékkal? Te őket nagyon szereted, azt írtad!
És a barátaiddal?
Mindent összevetve, szerintem ez így nem működik.
Ha pl. valamelyikőtök utálja anyósát-apósát, és velük keveset találkozik, őket ritkán hívjátok magatokhoz, de egyébként a többiekkel jól megvagytok, az még elfogadható (bár az sem szerencsés). De ha ő mindenkit utál, senkit nem akar látni, akit te szívesen látnál, akkor valóban jobb, ha kilépsz ebből a kapcsolatból; és ő élhet remete módra, neked meg lesz újra családod, testvéred, barátaid.
Nem értem, a baba jövetele előtt, vagy legalább a közös ház vásárlása előtt nem látszott előre mindez???
válasza:Szerintem ez így nem élet, és mondom ezt úgy hogy én is hasonló helyzetben vagyok. A párom az én szüleimet gyűlöli, mert egy vitánál mellettem álltak ki(mily meglepő). Azóta nem jön hozzájuk, és a gyerekünket is tiltja tőlük, és szidja őket előtte. Hidd el a gyereket megviseli az, ha a nagymamát és a nagypapát gonosznak próbálja beállítani az anyja, neked meg el kell magyaráznod a 4 évesnek, hogy mi is történik valójában. Az se jó, hogy a szüleim nem jönnek hozzánk látogatóba, mert a párom haragtartó.
Ha valaki hirtelen összeveszik mindenkivel, ott valami más ok van a háttérben, ide szakember kell...ene, de az ilyen ember a legkevésbé sem szokta magában felismerni a hibát, ő csak úgy veszi hogy minden ember ellene van, és neki van mindenben igaza, egyedül ő látja át a helyzetet. Szép kis üldözési mánia, és valószínűleg a gyereket is hasonló szellemben neveli majd: ne bízzon senkiben, tartson távolságot, csak a saját feje után menjen. Az a baj, hogy gyerekkel és házzal(hitel?) az egész bonyolultabb, de ha beszélsz a párod fejével, talán hallgat a józan észre és elmegy terápiára.
Mikor a baba meglepetésként megérkezett másik városban éltünk és a párom fel sem vette a telefont az apjának,hiába is kérleltem.Akkor még nem ismerzem az igazi arcukat. :-(
Aztán haza költöztünk,sajnos anyóséknál lakunk,ameddig összejött a ház másik fele mert hitelt nem akartunk.
Már a hasamban volt a kisfiam mikor ezek a gondok kezdődtek.Nagyon ellenem uszították őt anyósék,mert ők senkit sem szeretnek.A barátaimmal igazából nincs gondja azt mondja,de nem akarja ismerni őket,ne jöjjenek hozzánk és nem érdeklik őt.A testvéreimmel meg az a gondja,hogy benne voltak a vitában és mikor megszületett a babánk nem jöttek be a kórházba,igaz nem is tudtká,hogy szültem.Apát azért nem szereti mert válás után nem keresett évekig.Nagyon haragtartó és nem érdeklem én ebben a témában.
Mikor a házt vettük az volt a célunk,hogy az ő szüleitől külön menjünk.
Megbeszéltük régebben.hogy oké utálja csak a családom de hallgasson mert engem rettentően megbánt azzal ha ilyeneket mond,de őt ez nem érdekli.Nem jöhetnek hozzánk.A kutyámra egy darabig apa vigyzáott,mondtam,hogy lesz kert és elviszem,nagyon szeretem őt.De már mondta párom,hogy nem vihetem oda mert ő nem fog vele élni. :-(
Érzem,hogy lépni kéne de még meg kell erősödnie az érzésnek. Köszönöm a válaszomat :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!