Mennyire visel meg egy kapcsolatot/házasságot, ha 5
hónapig külön kell lennünk és csak hetente vagy 2
hetente tudunk találkozni mert az egyikünk külföldre
megy dolgozni? Tapasztalatok?
Ennyi ? Egy jól működő betonbiztos kapcsolatot semennyire nem visel meg ! Tapasztalat van bőven .. 3 éve élünk ebben ,férjem 4 hetente jár haza ,vagy mi megyünk . Én itt vagyok még Magyarországon a gyerekkel . 12 éve vagyunk együtt ,a kapcsolatunk biztos cölöpökön áll ,egyáltalán nem vált a kapcsolatunk kárára ez az életmód .De nem egy életcél így élni ,és a párom sem ok nélkül van kint,terveink vannak ... most már hamarosan költözünk ki mi is .:-)
2014. szept. 26. 07:55
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez attól is függ,hogy milyen a kapcsolat/házasélet.Van olyan ahol pont ilyenkor használja ki bármely fél,hogy fére tud lépni.De ahol nagyon szeretik egymást és nem következik ez be akkor ki lehet bírni meg a heti 2heti találkozás mert akkor jön meg hamar el telik ha el foglalja magát az ember otthon csak az utolsó napok lesznek hosszúak.Aki 2-3havonta jár haza és kapcsolata/házasság azt kétlem,hogy meg is marad az együtt lét mert addig mindkét fél fére lépne de ez is inkább attól függ milyen a párok kapcsolata.
2014. szept. 26. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
Első tökéletesen leírta, nekem is ez a tapasztalatom.
Férjem 2 éve dolgozik külföldön.
Tudod " a távolság a kis tüzeket eloltja, a nagyokat lángra lobbantja"
2014. szept. 26. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
Én nem csinálnám ezt, amit sokan, hogy évekig gyerekkel az apától távol. A pici első éveiben futó vendégnek lássa az édesapját? Nekem fájna ezt tenni a gyerekkel, és férjem sem viselné el, pedig nekünk még nincs gyerekünk.
Nincs az a pénz vagy jólét, ami megéri ezt.
Így sem nyomorgunk, legfeljebb nem több százezer forintból élünk havonta.
2014. szept. 26. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
5/15 A kérdező kommentje:
Én nem bírnám ki. Nem rokkanna bele a házasságunk, de minek kínozzuk egymást? Mi már a kapcsolatunk elején eldöntöttük, soha nem fogunk egy napnál is többet különtölteni. Olyan munkát egyikünk sem vállal el, és kész. Elképzelhetetlen lenne, hogy párom több száz kilométerre éljen, és csak x időnként találkozzunk. (Egyébként milyen érdekes: az esetek döntő többségében apuka/férfi pár kényszerül elmenni külföldre, míg anyóca a külföldi fizuból jólétben éldegél odahaza)
2014. szept. 26. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
A második évfordulónk után kicsivel itthon hagyott 6 hónapra, azóta a férjem. Skype-on beszéltünk, napi 10-20 percet, hétvégén azért kicsit többet. :) Egyszer se jött haza, én nem tudtam utánamenni, Kanada kicsit messzi van. Nehéz volt. Eleinte azt hittem nem fog működni, de sikerült. Kitartottunk egymás mellett, és ha létezik ilyen, atombiztossá erősítette a kapcsolatunkat.
2014. szept. 26. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
8/15 A kérdező kommentje:
(Egyébként milyen érdekes: az esetek döntő többségében apuka/férfi pár kényszerül elmenni külföldre, míg anyóca a külföldi fizuból jólétben éldegél odahaza)
Mivan savanyú a szőlő?:P:)
Sok mindent kibír az ember ha muszáj.
Pont a gyerekek miatt, a jobb élet reményében sokan kénytelenek így élni. Persze ez nem életcél, előbb-utóbb el kell dönteni hol él a család. De nekivágni a vakvilágnak gyerekekkel a semmire felelőtlenség. Sokan vagyunk úgy, hogy előbb kimegy az egyik fél, teremt némi alapokat, aztán ha jobbnak bizonyul mint itt, akkor költözik az egész család. Elég baj, hogy egyre többen kényszerülünk erre.
2014. szept. 26. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
Mindenki másképpen gondolkodik .. Nekünk már nem volt olyan hű de kicsi a gyerek (7),mikor jött a férjemnek ez a lehetőség ,amivel nagyon jól tettük,hogy éltünk . Megéltünk azelőtt is ..pontosabban inkább éltünk hónapról hónapra, nagyon lassan haladtunk .Albérletben vagyunk ,így sosem volt hogy valamennyit is félre tettünk volna tenni . Mindig beszéltünk róla ,hogy ezen csak külföldi munkával lehet változtatni .Aztán egyszer jött a lehetőség .. Hál istennek ,nagyon jól alakultak a dolgok ,fix munkája van kint a páromnak ,jól keres :-) !!! Nem érné meg ide vissza jönni (nem is tervezzük!) + azzal ,hogy mi kiköltözünk,kint kezdünk új életet (éppen lakáskeresésben vagyunk) ,abból a gyerekünk csak profitál .. A nyelvvel a párom elboldogul ,én is jól beszélem ,gyerekünk már tanulja .. Veszítenivalónk nincs . Annyit hozzátennék ,hogy egyáltalán nem szenvedés az életünk ,maximum (!) 4 hetente találkozunk ,skypeon ,telefonon minden nap beszélünk . Téli időszakban itthon van a párom egy hónapot ,és nyáron is megoldunk 2x2 hetet . Ez közel sem olyan nehéz így ,mint akinek sajnos 3 havonta tud hazamenni a párja a munkájából kifolyólag ..
2014. szept. 26. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: