Terhesség alatt megromlott kapcsolatot helyre lehet hozni? Mik a tapasztalatok?
Tudom, nem feltétlenül ide való ez a kérdés,de sokat írtam ide,míg pocakos voltam és legtöbbször megnyugtató és okos válaszokat kaptam. A történetünk annyi, hogy a baba, aki most 2hetes, tervezett volt. Van már egy gyermekem,akit anno egyedül vállaltam. A mostani párom elfogadta őt is, velem együtt. Bár tény, hogy voltak azért gondok a gyerek miatt. Szóval mikor megtudtam, hogy kismama vagyok a közös babával, sírva hívtam,hogy képzelje el, milyen jó hírem van. Ő annyira nem volt lelkes akkor. Épp kicsit mélyponton voltunk, mert valami miatt teljesen kifordult magából és sokszor cirkuszolt velem mások miatt, vagy épp csak mert feszült volt.
Külföldön éltünk ekkor még. De én szerettem volna itthon élni újra, főleg amiatt, mert kint semmi segítségem nem lett volna és az ő munkahelye is zűrös volt, szinte alig tudott otthon lenni, vagy ha otthon volt, akkor állandóan aludt, mert annyira fáradt volt. Szóval már a meglévő gyerekkel kapcsolatban is minden rám maradt. Nem láttam jó ötletnek, hogy kint maradjak így terhesen, vagy akár újszülött babával és a nagyobb gyerekkel.
Szóval mi itthon maradtunk, ő kint dolgozott tovább. Illetve közben kirúgták a munkahelyéről, így állást és várost is váltott... Gyakorlatilag a terhesség utolsó pár hetéig állandóak voltak a viták, illetve türelmetlen volt, stb. Haza járt hozzánk, de valahogy nem tudtunk közös nevezőre jutni. Semmi se tetszett neki, állandóan ideges volt a pénz miatt, meg minden más miatt és én kaptam.
Elhidegültem tőle teljesen. Amikor rossz hírt kaptam a babával kapcsolatban, nem állt mellettem, sőt még akkor is gyötört lelkileg, pedig teljesen össze voltam törve, mikor kaptam egy rossz genetikai eredményt.... Hosszú tortúra volt, míg megnyugodhattam, hogy a kicsi egészséges. De akkor se tudta tartani.magát és mellém állni!
Most, hogy itt van a kicsi, aki csodás és imádom, hirtelen jó partner akar lenni. Haza akar jönni végleg, családban élni. Most a szüleim házában.élek a két gyerekkel. Nem épp optimális, de ők tudnak segítene, mert a nagy fiam kicsit kezelhetetlen és nagyon nem tudnék vele újszülött mellett mit kezdeni. Így viszont nincs gond, mert a szüleim segítségével tudjuk kezelni a helyzetet.
Fogalmam sincs mit tegyek, mert már azt se akarom, hogy együtt kelljen élnem a kislány apjával. Egyetlen okból volna muszáj:anyagilag 2 gyerekkel egyedül nem hiszem,hogy tudnék boldogulni. De nem tudom,hogy csak a pénz miatt képes vagyok-e együtt élni vele. Tudom, hogy a gyerekeknek apa kell, és hogy én is nagyon vágyom arra, hogy szeressenek és ne csak anya, de nő is legyek. Viszont most úgy érzem, hogy ő teljesen idegen már számomra és meggyötört annyiraaz elmúlt hónapokban, hogy ebből nincs visszaút. Sokszor kértem, hogy ne idegesítsen direkt, mert így is sok probléma volt a terhesség alatt, amiket igen derekasan álltam, minden nyafogás nélkül.
Úgy érzem, hogy most lett becsületem, hogy megszületett a kis tünemény. De igazából most se tudja teljesen visszafogni a dilijét, mert csak kitör belőle, mikor nem figyel magára.
Köszönöm annak, aki ír! Bár gondolom negatív válasz is jön majd, hogy minek szültem egy ilyen pasinak....
Na igen, ha a terhesseg tényének közlésére nem reagált pozitívan, akkor nem volt tervezett az a gyerek - legalábbis az o részéről- , úgyhogy lehet, hogy akkor kellett volna gondolkodni.... Mindegy.
Sok ferfi a terhességet nem igazán fogja fel, nem tud mit kezdeni vele - pláne, ha nem is akarta. Amikor meg születik a gyerek, akkor fogja fel, hogy hoppa, itt egy gyerek.
Anyagi okok miatt ne kezd vele ujra, annak nincs értelme. Ha csak a pénze kell, akkor irány a biróság, gyermekelhelyezes, tartasdij. Ennyi.m
En nem akarnek ujra jo kapcsolatban elni ezzel az emberrel mert nyilvan valoan, sosem volt vele jo kapcsolatod csak a vonzalom iranta elvette a tisztanlatasodat. Ha rajtad elte ki magat es bantott szavakkal, sokszor sokkal melyebb nyomot hagy, mint a fizikai bantalmazas. Nagyon sajnalom, hogy ez tortent veled!
Nekem ugyan nem lett gyerekem attol aki hasonloan bant velem, de en is atmentem hasonlon mint te.
Sajnos, akarmit teszel is, egy darabig viselkedik, aztan te leszel a hibas mindenert ujra.
En ugy dontottem akkor, hogy en az eletben egy ferfinak sem fogok turni lelkiterrort! Evekig tartott "meggyogyulni" nekem.
Tudom, hogy apara szuksege van a gyerekeknek. De mifele peldat mutat ezzel a viselkedessel? Mert a gyerekek sem vakok am! A kisfiad megtanulja, hogyan kell masokat erzelmileg kizsigerelni es bantani, a lanyod pedig azt, hogyan turjon es alazkodjon meg ujra es ujra.
Holott azt szeretned, hogy a kisfiad megtanulja, hogyan kell a not es anyat tisztelni, csaladfonek lenni, a Kislanyod pedig azt, hogyan tartsa ossze a csaladot, hogyan legyen majd o is anyuka es felnott no.
Tudom, hogy az anyagiak nagyon ranyomjak a belyeguket a minden napokra. Nagyon draga az elet es nincs letbiztonsag. De birnad-e a mindennapos terrort ha eppen rossz napja van a haz uranak a penzert?
Ezt neked kell eldonteni. Neked kell tudni, hogy mi az ami neked es a gyerekeidnek jo es arra kell menni.
Soha nem szabad megsajnalni es idot vesztegetni olyanra aki mar bebizonyitotta, hogyha bajban vagy, nem fog melletted allni.
Kivanok neked kitartast!
Egyetértek az előttem szólóakkal. Csak a pénz miatt együtt lenni valakivel, aki lealáz, lelkileg terrorizál stb.?
Tény, hogy a gyerekneveléshez pénz kell, de a gyerek kiegyensúlyozott fejlődéséhez pedig nyugalom, rendes család. Ezt a szüleid némiképp tudják kompenzálni, de milyen példát mutatna nekik egy ilyen apa? Lehet, hogy anyagilag jobban kijönnétek, de kapnának egy frusztrált anyukát, és egy olyan családi mintát, ami nem biztos, hogy hosszú távon egészséges a számukra.
És mi van ha egyszer tényleg betoppan az életedbe az igazi? Aki mondjuk gyerekekkel együtt is elfogad és szeret? Ha egyedül vagy, megvan rá az esélyed. Ha magadhoz veszel egy ilyen látszatpasit, szerintem nem sok.
Sok szerencsét.
Köszönöm szépen nektek! Nagyon rosszul érzem magam az egész miatt. A gyerekek miatt legfőképp.
Amúgy ő jobban akarta a gyereket, mint én! Aztán mikor pozitív lett a teszt, nem úgy reagált, ahogy vártam. Akkoriban állandóan ideges és feszült volt.... Sokat cseszegetett minden ok nélkül. Most persze nagyon örül. De szerintem megváltozni nem fog....
mégegyszer köszi
Köszönöm ! Ez egy szép történet és minden jót kívánok Nektek! :)
Nálam az a baj, hogy elhidegültem tőle teljesen. Nincs is itt, és ez az egész nekem nem megy, úgy érzem.
Van egy 3éves fiam és őt nem rángathatom, hogy na most akkor próbáljuk csak meg együtt, hátha megy. .... aztán ha mégse, akkor jöhetünk vissza oda, ahonnan kiszakítottam. Ő azért már értelmes. A kicsi még ezt nem fogja fel! De a fiam már nagyon is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!