Miért kavar fel még mindig? Ti mit csinálnátok?
Volt egy vőlegényem, még húszas éveim elején. Az esküvőt terveztük nyárra, meg gyereket, amikor kimentem külföldre tanulni egy szemesztert. 3 hónap múlva skype-on szakított velem egy másik lány miatt minden előjel nélkül. Rettenetesen megviselt a dolog, és főleg az, ami utána jött. Nagyon csúnyán bánt velem az egész elköltözés alatt, amikor hazajöttem, és utána is. Elég kicsi a szakmánk, amiben mindketten dolgozunk, így elkerülhetetlen volt, hogy találkozzunk. Sokszor alázott meg, és beszélt velem lekezelően, amikor a nője is a közelben volt, aztán meg sunyiban sms-ben bocsánatot kért.
Pár hónap múlva megjelent az albérletemnél, és sírt, hogy mekkorát hibázott, és bocsássak meg neki. Bármennyire is fájt akkor még ez az egész, és ennek ellenére bármennyire szerettem, nem tudtam megbocsájtani.
Eltelt azóta 6 év. Nekem született azóta egy kislányom, de az apukájával már nem vagyunk együtt. Igazából sosem voltunk igazán egymáshoz valók (nem tervezett gyerek volt). Máig álmodom a volt vőlegényemmel, és abban megint együtt vagyunk, és szeretjük egymást.
Pár hete felbukkant az életemben. Véletlenül futottunk össze nyáron, meghívott minket egy fagyira a kicsivel, és beszélgettünk egy nagyot, amíg ő játszott. Utána szépeket írt, olyan bókokat, amilyeneket már rég nem kaptam. Sokszor chatelünk interneten, és most megint teljesen a hatása alá kerültem.
Nem tudom, hogy mit csináljak. Az eszem azt mondja, hogy nem szabad megbocsájtanom, a szívem meg még így 6 év után, és ilyen ronda történések után sem képes elengedni. Múlt héten beteg voltam, és amikor megtudta, szó nélkül ideállított bevásárolva, és hozott nekem levest.
Ti mit tennétek a helyemben?
9-es: azt mondta, hogy hirtelen bepánikolt a felelősségtől (házasság, gyerek), és még élni akart, és ezért mindenféle hülyeséget bebeszélt magának, hogy miért nem illünk össze stb. Ő akkor 30 volt.
Most nem győz mentegetőzni az akkori viselkedéséért. Azt mondta, azért viselkedett így, mert a barátnője nagyon féltékeny típus volt, és nem bírta elviselni, hogy együtt dolgozunk, ezért meg akarta mutatni, hogy nem érez irántam semmit. Amit most már nagyon bán...bár ezt sem tudom neki maradéktalanul elhinni.
válasza:jesszus...ne nyelj be mindent...
akkor úgy viselkedett a másik kedvéért...most ezt mondja a Te kedvedért...
nem hozzá kötődsz, csak arra az érzésre ami ő volt...de ez a pasi igazából egy fabatkát sem ér...ha egyszer megcsinálta, miért ne tenné meg újra? 30 évesen pánikolt?? na ne már....fejet fel, mellet ki és irány a világ:D
válasza: válasza:Voltam hasonló helyzetben. Együtt voltam egy pasival, nagyon szerettem. De ő szakított velem, mondván nagy a távolság kettőnk között, mivel én egyetemre jártam Miskolcra, egyébként pedig egriek voltunk. Megjegyezném, hogy feladtam volna a kollégiumot is, csak hogy minden nap hazabuszozgassak hozzá, reggel pedig vissza. De neki ez sem volt elég, képes volt hazarángatni egy pénteki reggelen, hogy majd hogy elleszünk. Felmentünk hozzá, és közölte velem hogy már nem szeret, vége. A könnyeimmel küszködtem még hetekig, amikor megtudtam, hogy kb a szakítás után pár nappal már mással volt.
A kapcsolatuk nem tartott sokáig, mivel a másik csaj is elment egyetemre egy másik városba. Akkor sms-eket küldött, bocsánatot kért, találkozni akart, stb. Egy találkozásba belementem, mert barátnak, társaságnak jó volt. De kiderült, hogy ő többet akar, azt ami régen volt. De ennél büszkébb voltam, tudtam, hogy nem azért keresett meg, mert hibázott, vagy rossz volt velem, hanem mert hirtelen egyedül maradt, és azt gondolta, én még vevő vagyok a dologra.
Nekem már akkor alakulóban volt egy kapcsolatom, és hiába, hogy még éreztem iránta valamit, megpróbáltam az újra koncentrálni, és őt kiverni a fejemből.
Azóta félévente egyszer, ha összefutunk, elmondja, hogy nincs senkije, munkanélküli sajnos, én pedig elmondom, hogy már 3 éve együtt vagyok a párommal, akivel az összeköltözést tervezzük :)
Mindig van jobb!!
válasza:Csak annyit mondok, hogy ne az itteni bekeseredett nők alapján dönts. Nem vetted észre, hogy itt mindenki azt tanácsolja, hogy rúgd ki, válj el, ne békülj ki vele, stb, stb... De végül te fekszel le magányosan esténként, nem ők.
Az az igazság, hogy annó én is kicsesztem a mostani férjemmel. Miután összejöttünk szakítottam vele és visszamentem az exemhez( előtte le is feküdtem az exemmel, de ezt el is mondtam neki másnap, mikor szakítottam vele). Azután megbántam és 2 évig csak nyűgölődtem, hogy vele szeretnék lenni. Emékszem, egyszer feltettem itt egy kérdést, hogy hogy tudnám visszacsinálni? Persze, jöttek a válaszok, hogy inkább hagyjam békén, úgyis csak bántanám megint, elhagynám, nem bízna bennem, hülye lesz ha visszajön hozzám, stb. De végül csak összejöttünk. Mára már házasok vagyunk és imádjuk egymást, nagyon boldogok vagyunk, szóba se jön már, hogy mi volt akkor. Igen, hibáztam, elismerem, de az a lényeg, hogy most szertem, boldoggá teszem, és jó felesége vagyok.
válasza:Utolsó, csak azt felejted el, hogy abban az esetben te voltál a "rossz", nem pedig a csalódott, elhagyott személy. Itt fordítva van...Te visszakönyörögted magad, mert valóban megbántad, és minden happy.
Itt viszont nem biztos, hogy a pasi valóban megbánta, benne van a pakliban, amit az előttünk szólók írtak, hogy talán beparázott, hogy magára marad, vagy a szamár-ló effektus, stb...
válasza:Nem kell egymásnak esni az ellentétes vélemények miatt. Pont ez a baj, hogy mindkét félnek valamilyen szinten igaza van...ezért vagyok bajban.
Ahogy az egyik válaszoló írta, kicsit sodródok az árral. Nem élem bele magam semmibe, és próbálok nem kétszer beleesni ugyanabba. Sajnos eddig minden kapcsolatomban megjártam. Vajon több bizalmam lehet majd egy idegenben, mint benne? Lehet. Lehet, hogy nem.
Nem vagyok párkapcsolatfüggő, de az tény, hogy nagyon magányos vagyok, és kicsit félek is attól, hogy majd nem fogok kelleni senkinek a gyerekkel. :( De ettől nem fogok belerohanni semmibe. Egyszerűen hagyom, hogy levest hozzon, amikor senki más rám se néz, a kicsi meg ugrál rajta, amikor lázasan itthon csinálom a dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!