Hogyan történik jogilag az öröklés és adott esetben kilakoltatás menete, kinek milyen jogai vannak?
Egy jogi kérdés: Adott egy személy akinek van több nagykorú gyermeke, melyek közül egyik sem él vele egy háztartásban. A gyermekek közül az egyik a párjával és annak gyermekével (azaz az unokával) hozzá költözik és állandó lakcímnek az adott házat jelentik be. A tulajdonos és a hozzá költözött egyenes ági leszármazott gyermeke elhalálozik (tételezzük fel egy időben egy autóbalesetben, repülőszerencsétlenségben, stb.), azaz a menye/veje marad a házban az unokával, melyre állandó lakcímként ők be vannak jelentve.
Hogyan történik ilyenkor az öröklés menete végrendelet hiányában? Milyen jogai vannak a vejének/menyének, az unokának (akiknek az állandó lakcíme a tulajdonos nélkül maradt ingatlan) és a nem egy háztartásban élő de egyenesági leszármazottaknak (akiknek nem az a lakcímük)?
Szóval: A tulajdonosnak aki mondjuk az anya mondjuk van 6 gyereke. Az egyik odaköltözik a párjával és a gyerekével. Mondjuk autóbalesetben meghal az anya és a lánya.
Végrendelet hiányában az öröklés az elhunyt anyuka 6 gyereke között oszlik el 6 felé. Mivel az egyik lánya is meghal a 6 gyerek közül, így az ő öröksége a gyermekére száll vagyis az unokára.
" egyenes ági leszármazott gyermeke elhalálozik "
Túlbonyolítod. A gyermek egyenesági rokon, leszármazott, nem kell 3x is leírni.
Az teljesen lényegtelen, hogy ki van a lakásba bejelentve, semmi jelentősége nincs, mint annak sem, hogy az adott pillanatban ki él ott.
Házastárs van? Mert ő is örökölni fog, és haszonélvezetet kap az ingatlanra.
Ha nincs, akkor csak a többi gyermek örököl.
Meny, vej, további rokonság semmit nem örököl, és nem is marad a házban, ha csak az örökösök meg nem engedik neki. Jogalapjuk a kerek 0. A lakcímbejelentés nem számít semmit sem.
Tök mindegy, hogy oda van-e bejelentkezve, vagy sem, az öröklés a Ptk szerint alakul.
Az új törvény szerint a közösen elhunyt rokonok nem örökölnek egymás után, tehát már nem kell vizsgálni, melyikük halt meg előbb, halnem egymás viszonylatában kölcsönösen kiesettnek kell őket tekinteni.
Ezért, és mivel a példádban az anyuka volt a tulajdonos, a Ptk szerint az ő gyermekei örökölnek egymás között fejenként egyenlő arányban. A kiesett gyermeke (aki vele együtt halt meg) helyett az unokák öröklik egymás között fejenként egyenlő arányban az anyjuknak járó részt.
A vejnek eddig se volt köze a lakáshoz, és továbbra sem lesz, ha akarják a tulajok, ki is rakhatják, és kényszerkijelentéssel utána kijelenthetik.
De a kisgyereket nem, mivel ő is örökös, így tulajdonos lesz.
3.
Nem tehetik ki a vejt, mivel ő a kiskorú tulajdonos gyámja.
"#4: Lehet, fáradt vagyok, de többszöri átolvasás után sem értem, milyen kiskorú tulajdonosról beszélsz, mikor a kérdező leírta, hogy csak nagykorú gyermekei vannak a meghalt szülőnek. A szülő szüleinek gyerekéről említés sem történt, tehát nincsenek nyilvánvalóan."
Az unokáról beszélek, aki az elhunyt szülője után örököl, és azt is leírtam, hogy miért.
Olvasgasd még párszor a válaszomat, és ne oktass ki egy jogászt.
Na most akkor!
Marika néninek van három fia: Jóska, Pista, Jani.
Jóska meg Pista külön él, a Jani a párjával, Julival és a közös gyerekükkel, a kisJanival Marika néninél.
Jani és Marika néni elhunynak.
Marika néni öröksége háromfelé oszlik.
Viszont az egyik örökös elhunytával,
az ő leszármazottai öröklik a Janira eső 1/3ot.
Ha Jani és Juli házasok voltak, az új ptk szerint Juli is örököl, pont annyit, mint kisJani. A Janira eső 1/3 megfeleződik.
Ha nem voltak házasok, nem örököl.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!