A férjem előző házasságából származó fia hozzánk akar költözni. De csak a nála egy évvel fiatalabb lányommal lehetne egy szobában és a közös lányunkkal. Nagyon gonosz vagyok, ha én ezt nem akarom?

Itt nagyon bölcsen és diplomatikusnak kell lenned. Ne vágd rá, hogy te nem akarod, hanem inkább mond azt, hogy rendben, üljetek le négyesben (anyuka, apuka, gyerek és te), majd vázoljátok, hogy nálatok mi a rend.

Persze, költözzön, de írd össze, milyen házimunkába KELL segítenie (gondolom, a nagylány már bőven kiveszi a részét), mennyi zsebpénz, meddig maradhat el, a gépezési szabályok (mert azt mégsem lehet, hogy a nagylány házi dolgozatot írna, ő meg játszik a gépen), és természetesen vázolni, hogy a lányokkal lenne közös szobában.

Önként és dalolva fog az anyjánál maradni.

Egyáltalán nem jó ötlet három gyereket egy szobába tenni, főleg nem különböző nemű kamaszokat. A férjed ne haragudj, egy kűbunkó, hogy nélküled eldönt egy ilyen kérdést.

Én nem engedném meg. Nem érdekelne mások ,,tudtad, hogy gyereke van" című lemeze sem. Azért mert kamasz és nehezére esik az élet, az nem azt jelenti, hogy akkor tovább kell költözni. Ha a férjed pedig ragaszkodik ahhoz, hogy költözzön, akkor te meg ragaszkodj ahhoz, hogy ok, de nem a két lányhoz. Osztozzatok ti hárman a másik szobán. Aztán majd a férjed rájön, hogy kicsit kényelmetlen a helyzet, aztán mehet vissza az anyjához.

nem szabad két idegen kamaszt egy szobába, pláne, ha külön neműek. én sem tenném meg a kislányommal.

valami más megoldás kell, akár költözés, akármi.

Nem jo otlet egyatalan. A ferjed nem gondolta ezt at, vagy lehet abban remenykedik par nap utan meggondolja magat es haza megy.

Amikor nalatok szokott lenni hol alszik?

Mas, soha nem ertettem az olyan noket/ferfiakat akik gyerekes part valasztanak maguknak majd ha valami tortenik (betegseg, hala vagy barmi mas) egybol lazadnak hogy hat a gyereket ide nem hozza...

mamam mondta mindig; ha kell a tehen kelljen a borja is.

Hát, ha van bármi más megoldás akkor szerintem ne. Szerintem már az sem szerencsés, hogy középiskolásnak nem külön szobája van. Tanulás, meg privát szféra miatt egyre fontosabb lesz. Én együtt voltam a tesómmal és elég rossz volt, hogy nem tudtam soha felhozni barátokat, barátnőt. Tanulás is tragédia volt mindkettőnknek. És itt még erről a különböző nemek dologról nem is volt szó.

Hárman egy szobában meg nyilván még durvább.

Nem vagy gonosz, de értsd meg a gyereket is: ugyanúgy a férjed gyereke, mint neked a gyereked a lányod, ugynaolyan joga van ott élni. Én a fiú helyében voltam, és sosem értettem, hogy a mostohaanyám gyerekeinek miért volt több joguk, mint nekem.

Én apukámmal éltem, és teljesen természetes volt, hogy amikor összeköltöztek a mostohaanyámmal, minden gyerek ott élhet. Mostohámnak nem, elég hamar "kivert" a házból - szó szerint :-(

Nem biztos, hogy ugyanolyan joga van, utolso. Ha ugy ismerkedtek meg, hogy a gyerekek az anyaval elnek, az apa gyerekei meg szinten az anyjukkal, akkor egyertelmuen igy terveztek meg az eletet. Nyilvan, ha szukseghelyzet van, az ember megoldja, hogy a masik gyereke se maradjon teto nelkul, de alapvetoen nem arra rendezkedtek be, hogy a fiu is veluk eljen. Ha 6 eves a kislany, akkor evidens, hogy minimum 7 eve elnek egyutt, igy egy megszokott rendbe, eletritmusba "ronditana bele" csunya kifejezessel elve a fiu.

Plane, hogt tulajdonkeppen oka nincs a koltozesre, csupan most igy tartja a kedve. Gondolom ha pl az anyja meghalt volna, a kerdezo se lebeszelni akarna a parjat, hanem megoldast keresne.