Milyen az élet a nevelőintézetben/gyermekotthonban? (lent)

Mi a SZ. A. R. É. R. T kell hazudni a kedves kérdezőnek? Tudom, hogy már régi a kérdés, de tapasztból mondom, nagyon sok gyermekotthont megjártam, és igaz, hogy ha nem vagy ütőképes, akkor majd téged ütnek.

Na akkor én két hónapig voltam gyermekotthonba, számomra olyan volt mint egy háború.

Megakartak erőszakolni, megverni, megalázni, elkapni. Hónapokig kellett szökdösnöm, hogy ne kapjanak el, mert prostitúcióra akartak kényszeríteni. Kénytelen voltam felnőtt férfi emberekkel összeverekedni, akkor 13 éves lány létemre. Számomra az olyan volt, mintha az életemért küzdtem volna, egyáltalán nem olyan jó hely, mint az írtátok.

Végül meglett oldva az ügy, ugyan is anyámmal megfenyegettük a gyamügyeseket, hogy ezek mind napvilágot látnak, ha nem adnak elsőbbséget nekem. (Tele voltam zúzódásokkal, egy normális ruhám nem volt, mindet eladták, télen papucsban járkáltam, pedig hat pár cipőm is volt. 125 forintom nem volt buszra, hogy hazamenjek szólni a szüleimnek.)

Na kérem, ezek után még mindig olyan jó hely? :)

Szerintem az írásomból is látszik, hogy nem aluliskolázott cigány vagyok, szóval ez ne legyen téma tárgya.