Ha ideges az ember, sok mindent mond. De engem ez néha sért. Mit tegyek?
Asszonyok, feleségek. Veletek előfordult már, hogy amikor a párokotokkal veszekedtetek, sértő dolgokat vágott a fejetekhez, ami miatt azt gondoltátok, hogy talán nem is szeret titeket?
Majdnem 3 éve vagyunk házasok, született egy babánk is, most várjuk a következőt. Nem annyira jó a kapcsolatunk, néha nagyon jól meg vagyunk, néha viszont kegyetlenül összeveszünk. Már egy jó ideje nincs is szex, de még csak egy ölelés sem.
De a lényeg, hogyha veszekszünk, akkor eléggé durva dolgokat kapok a fejemhez, mint például, hogy mekkora ribanc vagyok, legutóbb azt mondta, hogy már abban is kételkedik, hogy ő a gyerek apja. Azt is mondta már, hogy ronda vagyok, holott minden ismerős eddig csak dicsért, hogy ahhoz képest, hogy szültem, milyen jól nézek ki... hát nem tudom.
Lehet, hogy nem kéne fenn akadnom ezen, vagy inkább vissza kéne vágnom valahogy, de ilyenkor rendszerint sírva fakadok, többre nem vagyok képes. Őszintén szólva, én szeretem, és ezért fáj a legjobban. Már arra is gondoltam, hogy van valakije, olyan furán viselkedik néha. Fogalmam sincs, mit tegyek. :\
Mindketten 28 évesek vagyunk. Előre is köszönöm a válaszokat.
válasza:
válasza:Visszautasítani... sajnos minden nap szembesítve vagyok azzal, hogy én vagyok a gyengébb nem. Most is, egyszerűen képtelen vagyok aludni. Este is veszekedtünk, ami azzal végződött, hogy rohadjak meg, ő pedig elviharzott. Gondolom megy inni a haverjaival.
Eleinte minden apróságon veszekedtünk, de azok nem voltak túl komoly dolgok. Mostanság inkább a gyerek témán kezdődnek a viták. És nem tagadom, általában miattam. Nagyon zavar, hogy nem úgy viselkedik, mint egy családapa, és ezt párszor meg is jegyzem, amikor már igazán nem tudom szó nélkül tűrni. Ő meg nagyon hirtelen idegeskedő típus, nem nehéz felbosszantani.
válasza:Ebből pedig válás lesz, jó vége ennek nem lesz. Nem kellett volna hozzámenned, valószínűleg elhamarkodtad. Egy jólelkű tisztességes ember nem változik így meg. Nem őt szereted, szükséged van biztonságra. Mi az, hogy a gyerek témán? Ő nem akarta a gyerekeket? Meg tudjátok oldani a különköltözést? Szüleid, testvéred vannak? Hát, nem irigyellek.
első
Eleinte úgy volt, hogy akarja a gyereket... a másodikat még nem terveztük, dehát becsúszott, én azt gondoltam, hogy ez nem lesz probléma. Amióta meg tudta, hogy terhes vagyok, azóta még feszültebb lett. Eddig sem voltunk meg valami jól, de mostmár tényleg betelt a pohár.
Viszont válni nem merek. Anno azért költöztünk össze, még jó pár évvel ezelőtt, hogy megszabaduljak a szüleimtől. Öcsém külföldön van, rokonokra nem igazán számíthatok. Ha elválnánk, gyakorlatilag egyedül maradnék egy gyerekkel, plusz terhesen. Az pedig még ennél is rosszabb lenne.
Én úgy éreztem, hogy ő az igazi, és még mindig ezt érzem, akármennyire is bánt. Próbáltam már megbeszélni vele nyugodtan, de sosem sikerült. Vagy ő adta fel, vagy én.
Nem mindig ilyen, mert ha épp nyugodt, akkor imádnivaló, de pillanatok alatt meg tud változni. Pedig látom rajta, hogy szereti a gyerekét (ha engem már nem is), de inkább csak ölelgetni, puszilgatni, be segíteni a nevelésében, már nemigen... ezt azzal magyarázza, hogy valakinek dolgoznia is kell. Ezt megértem, de az ismerőseim közül még egy példát sem láttam arra, hogy az apuka ne tudott volna besegíteni a gyereknevelésben munka mellett. Akkor neki miért nem megy?
válasza:már ne is haragudj, de ha az én párom ilyeneket vágna a fejemhez, az a minimum, hogy hozzábaxom a padlóvázát!
ilyenkor megkérdezném: szeretsz engem?
ha igennel válaszol: jó, akit szeret az ember, azzal nem viselkedik ilyen megalázóan.
ha nemmel: akkor lehet csomagolni, arra van az ajtó.
figyeld meg, erre mit lép!
válasza:előző vagyok.
na, látod itt rontottad el. hogy hozzá menekültél a szüleid elől... felégetted magad mögött a hidakat, és nincs hova menned. egy pasira sosem szabad alapozni, akármilyen szépeket is mond...
nem könnyű a helyzeted, de akkor legalább próbálj meg beszélni vele erről...
válasza: válasza:Felesleges a múlton rágódni, mi lett volna ha, megtörtént, nem hozhatjuk vissza. Most a megoldást kell keresni, hogyan tovább. Mert ez így nem mehet tovább. Nem érzitek jól magatokat, se ő, sem te, és ezt a gyerek is megérzi, nagy traumákat hagyhat ez benne amik később előjöhetnek problémaként. Fontos hogy harmónia legyen körülötte/ körülöttük - ha majd megszületik a második gyermek.
Gondold végig, hogy Te mit érzel? Tényleg őt szereted, vagy inkább csak azt a múltbeli férfit, akivel gyermeket vállaltatok anno? Ne hazudj magad előtt, ne nyomd el amit érzel. És ha szereted tényleg, ülj le vele, mond el neki hogy neked ez nem jó, közös életet vállaltatok, szálljon be ő is, segítsen! Mert egy kapcsolat addig tart, amíg vannak közös célok, és amíg van fejlődés. Ha csak egy helyben álltok, akkor nincs más választás... el kell búcsúznod tőle, és csak vasárnapi apuka lehet.
Anyukám egyedül nevelt fel engem is a tesómat, és 4 voltam, tesóm 2 éves amikor apám lelépett. Nagyon nehéz volt neki, hogy egyedül kellett felnevelnie, dolgoznia... de szívvel-lélekkel csinálta, és nem szenvedtünk hiány semmiben. És később, mikor mi már nagyobbak voltunk, talált maga mellé egy férfit, akivel azóta is együtt vannak, és ennek így kellett lennie, sokkal boldogabb így, mintha egy kiégett házasságban kellene élnie, ahol a férfi iszik, és csalja őt.
Ne félj lépni... akárhogy alakul. Mutasd meg neki hogy nem vagyunk mi nők gyengék, fenn tudjuk tartani magunkat. Ha belátja hogy segíteni kell, támogatnia és tisztelnie kell téged, akkor rendben van, de ha nem akkor mehet. Ha így lesz, nagyon nehéz lesz, de neked mindig ott lesznek a gyerekek, akik tengernyi boldogságot adnak majd, neki meg nem. És még az is lehet hogy kidobod és utána ő jön vissza, mert rájön hogy mit veszíthet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!