A mostani fiatalok akik állitólag szeretik egymást miért beszélnek csunyán a párjukkal? Kis probléma és máris:ha nem tetszik ellehet menni, kusss, kabd-be, menj a francba, stb. Fél óra mulva megmár a nyálas bocsánat kérés. Tisztelet a kivételnek!

Szerintem vvltozott úgymond a szavak értéke. Egész más ma ezeket használni, mint 10-20 éve.

Pont az a korosztály vagyok akire a kérdésed vonatkozott (18/L) egyszerűen nálunk ez nem sértés. Lehet vitázni, hogy ez nem jó, de tényleg nem az. Nem azért szoktak nyálasan bocsánatot kérni, mert jajj szegénykém elküldtelek a fenébe, hanem mert megbántotta már valami egész mással.

ugyanúgy, mint más dolgoknál, itt is elragadja néha az indulat az embert...

én is vágtam már a párom fejéhez csúnya dolgokat, de sosem csak úgy heccből, hanem amikor már tényleg nem láttam más módot arra, hogy valahogy meggyőzzem. nem szép dolog persze, de szerintem nincs olyan ember, aki pl. nem vágott még valamit a földhöz mérgében. a szavak is így működnek néha...

A barátom és a nője is így beszélnek. Ha a csajnak valami nem tetszik leb.zizza a barátomat... Ő meg néha nekem úgy emlegeti, hogy r.banc. Annak persze tudom az okát.

Hát.. nem tudom, mi nagyon jóban vagyunk, de sose mernénk egymásnak ilyesmiket mondani. Ha már nagyon szemtelen a beszólás, akkor előfordul köztünk is a "kabbe :P"

De sose merne velem úgy beszélni, mint a csajával és én se mondok neki csúnyát, félek hogy megsértődne. Pedig jó haverság tényleg, és elég lazák vagyunk.

Én soha nem beszélek így a párommal, a haverokkal meg bárkivel )ha felidegesít, vagy szemtelenkedik) akkor megesik, de a szerelmeimmel sosem beszélek így. NIncs is olyan helyzet soha, amikor jogos lenne ilyet mondani.

Nem tudom a mai fiatalok között milyen kapcsolat van... bár én is mai fiatal vagyok :DD

01:34 vagyok

kérdező tegnap 22:23 Én 20 vagyok, és a tőlem fiatalabbaknál tapasztalom ezt vagy az olyan 17-18 éveseknél főleg.

Így felfelé már ritkább szerintem.

Nem tudom nem is értem őket. Nekem mindig a szerelmem az egyetlen ember az életemben akit igazán szeretek, sosem dühít fel vele mindig türelmes vagyok. Ha mégis bajom van vele akkor megmondom, hogy én most elmegyek vagy alszok majd holnap higgadtan megbeszéljük.

Vagy egyszerűen rázárom az ajtót és otthagyom. Ha ő ideges akkor ugyanígy, nem ordít velem csak magában duzzog. Ilyenkor nem tudok segíteni mert nem miattam ideges szóval nem is szólok hozzá.

Ha dühösek vagyunk egymásra, vagy valamin összekapunk mégha épp felképelnénk is egymást megegyezünk, hogy elmegyünk aludni és másnap beszélünk, mert nem akarunk összeveszni semmiképp.

A párom előtt sose ordítozok, nem csapkodok inkább elmegyek otthonról kicsit, amíg megnyugszom.

Szerintem egyszerűen azért káromkodunk a párunkkal "mi fiatalok", mert manapság a káromkodás általános. Egyszerűen így beszélünk egymás közt, a bzdmeg ma már nem káromkodás, hanem "kötőszó". XD

Ami pedig azt illeti, inkább üvöltök a párommal fél órán keresztül, minthogy az indulataimat elfojtsam és 20 év múlva mikor kitörök elvágom a nyakát...

A káromkodásnak nincs ereje, nem lehet komolyan venni azt, mikor tajtékzó fejjel hozzám vágják, hogy te ***.

Viszont: halálos nyugalommal közölte velem a párom, hogy én nem vagyok nőies és a korábbi "pasijaim" azért nem panaszkodtak erre, mert átlag alatti, igénytelen parasztok voltak, és ő csak jót akar nekem ezzel, mert különben soha nem találok magamnak normális pasit. - (Ennek eredményeképp önértékelési zavaraim lettek...) Szerintem az ilyen az aki nem szereti a másikat.

Remélem nem haragszol a tegezésért, de te tudnál nyugodt fejjel vitatkozni egy emberrel, akit szeretsz és hozzá akarsz tartozni, ha közben kétségbeejt és dühít a tudat, hogy lehet, hogy értelme nincs a kapcsolatotoknak, mert épp most csalódtál benne vagy csalódott ő benned akár egy apróság miatt? (Persze lehet, hogy ez egy olyan semmiség, ami hip-hop áthidalható, de semmiségek is képesek tönkretenni egy kapcsolatot.)

Azt pedig visszautasítom, hogy a káromkodás és az intelligencia kapcsolatban áll egymással. Természetesen aki unintelligens barom, az csak "alpáriul" tud beszélni. De olvassátok a szép kerek, értelmes mondataimat, és lássatok csodát: ha a haverjaimmal dumálok qrvasokat bzdmegelek. :) (Engedtessék bocsánatot kérnem utóbbi megjegyzésem kulturálatlan mivolta miatt.)

Ma 01:40-es,annyiban osztom a véleményedet,hogy kár álszenteskedni,hiszen ilyesmi mindenkivel előfordulhat,függetlenül kortól,nemtől,kulturáltságtól.

Az azonban sajnálatos,hogy TE,és a kortársaid kötőszóként használjátok a b..zd meg-ot,sőt,szánalmas.Ez azért már tükröz valamit,bármit is mondasz.A párodnak meg lehet,hogy igaza volt,és éppen azért mondta,mert szeret,nem azért,mert nem.Nem állítom,de esélyes,hogy van igazság a szavaiban,nem gondolod?