Mi történik ha egy család miután elköltözött az albérletből később nem hajlandó átvenni a postástól az ügyvédi felszólítást?

Ha "nem kereste" vagy "az átvételt megtagadta" jelzéssel érkezik vissza, akkor beáll a kézbesítési vélelem, erre van BH.

Tehát akkor is el lehet indítani a fizetési meghagyást ellenük. (Ahhoz egyébként sem kötelező a felszólítás előtte.)

Természetesen bárhova küldhet felszólítást az ügyvéd, ahol eléri őket. Kell lakcímkutatást is csinálni rájuk, hátha van más bejelentett címük is.

Ha "ismeretlen", "elköltözött", "cím elégtelen", vagy hasonló jelzéssel jön vissza, akkor ez a cím bírósági idézésre sem alkalmas, tehát 1. fizetési meghagyás ismert belföldi cím hiányában nem indítható, 2. pert kell indítani, és ügygondnok kirendelését, valamint hirdetményi kézbesítést kérni. Ennek sajnos díja van, ráadásul a végrehajtásnál később úgyis gondot okoz, ha nincs címe...

Lehetőség még, hogy pár havonta ellenőrizgetni a címüket a lakcímkutatóban. Az is költség, de hátha beválik.

Ha a tartózkodási helyük még ott van, (nem változott meg) 2 megkísérelt kézbesítést követően a harmadik már átvettnek minősül. Onnantól indulhat az eljárás.

Ha elköltöztek, meg kell tudnotok a bejelentett lakcímüket. A bíróság is a lakcímkártájuk a lapján vizsgálja az ügyet. Ha nem voltak a nevükön a számlák, akkor sajnos nem tudtok mit tenni. Bizonyítanotok kell, hogy ott laktak, ez pedig a lakcímkártya témája ismét.

Egy jó tanács, ha albérlőtök lesz csekk ne menjen a kezükhöz, adja oda havonta és te fizesd be a szolgáltatónak. Ha anyagi nehézségeik vannak, költözzenek komfort nélküli pajtába. Az ilyen alakok másnál sem fizetnek, csak egyszerűen tovább lépnek.Miért vártál eddig?

"Ha a tartózkodási helyük még ott van, (nem változott meg) 2 megkísérelt kézbesítést követően a harmadik már átvettnek minősül."

- nem. A másodikat követően nem próbálkozik a posta harmadszorra. A második minősül kézbesítettnek "nem kereste" esetén. Megjegyzem, szigorú értelemben vett kézbesítési vélelem csak peres eljáráson belül van, ugyanis azt a Pp., vagyis a Polgári perrendtartás definiálja, ami peren kívüli, azt megelőző eljárásokra nem vonatkozik közvetlenül. Más kérdés, hogy több törvény átveszi ezt, illetve a bírói gyakorlat egyébként is el szokta fogadni.

"Onnantól indulhat az eljárás."

- Előtte is indulhat. Mint feljebb írtam, a fizetési meghagyás esetén (magánszemélyek között) nem kötelező az előzetes felszólítás.

"Ha elköltöztek, meg kell tudnotok a bejelentett lakcímüket."

- Erre írtam a lakcímkutatást.

"A bíróság is a lakcímkártájuk a lapján vizsgálja az ügyet."

- A bíróság nem "vizsgálja az ügyet", és pláne nem a lakcímkártya alapján. A hivatalos a KEKKH személyiadat- és lakcímnyilvántartása, a bíróság is ezt kéri ki, ha szükség van rá. De polgári ügyben a bíróság nem fog nekiállni nyomozni, az a felperes dolga, hogy az alperese idézhető címét bejelentse. Ha nem tudja - mint szintén feljebb írtam -, kérjen ügygondnokot és hirdetményi kézbesítést. Persze az után, hogy valószínűsítette, hogy nincs másik ismert címük. (Tehát a lakcímkutatás megkerülhetetlen.)