Párkapcsolatban gond, ha a nő az idősebb és tanultabb?

Írom a külön véleményem, de előtte egy statisztikailag bizonyított (sajnos, elkeserítő tényt) kell ismertetnem:

Az ember fia/lánya igyekszik nagyjából olyan iskolázottságú partnert választani, amilyen ő maga is. Tehát a diplomás várhatóan egy minimum érettségizett partnert fog választani, a statisztika szerint.

Szerintem azonban, ha a fiú éretten tud gondolkodni, viselkedni, képzi magát (olvas, rejtvényt fejt, figyel a napi hírekre, ismeretterjesztő műsorokat néz, hallgat) akkor nem jelenthet gondot a képzettségbeli különbség, mert a fiú műveltsége nő, mindig lesznek újabb és újabb közös témák, illetve nyilvánvalóan a fiúnak is nő majd az önbecsülése, önértékelése, hogy mi mindent tud és esetleg tovább is szeretne majd tanulni. Márpedig egy párkapcsolatban számít, hogy mindig legyen közös téma, a lány fel tudjon nézni a partnerére. Azonban ha önképzésében, önművelésében is hamar feladja a fiú, akkor a kapcsolat nagyon könnyen zátonyra futhat.

A korkülönbség lehet hátrány, de mivel nem ismerem a párt, nem tudom megítélni, hogy milyen érettek.

Elmesélek egy történetet. 18 éves vagyok, idén érettségizem. Majdnem 3 éve megismerkedtem egy sráccal, ő akkor volt 22. Szerelmes voltam belé. Persze a srácnak csak általános iskolai végzettsége volt, alkalmi munkákból élt.

Engem zavart, hisz okos,ügyes (anyagi okok miatt nem tudta a középiskolát befejezni). Talált munkát, úgy volt hogy levelezőn leteszi az érettségit (segítettem volna neki) utána a jogsit, és midnen jó lesz. Ígérgetett 2 éven át. Meguntam, elhagytam. Azóta van egy új kapcsolatom.

Neki is volt, de a lány elhagyta, mert a srácnak (idén lesz 25 éves) semmi célja nem volt. Kényelmes neki az az élet, hogy havi 90E-t keres, a szüleivel él, és a fizuja 15-20 %-át elszórja. Boldogtalan, munkanélküli (dec óta), magányos (az összes barátját kihasználta).

Remélem, nálatok jobban alakulnak a dolgok. :)

esélytelen.

ilyen hendikeppel meg pláne.

nem szólhatok bele az életedbe, de sztem idővel magadtól is rájössz, hogy ennek semmi értelme.

millióból egy, akiknek sikerül így is boldognak és elégedettnek lenni...

Tegnap 18:23-as vagyok!

Szerintem, próbáld meg motiválni, mert ez a felállás könnyen lehet a kapcsolatotok buktatója. Ahhoz, hogy leérettségizzen, vagy legalább elkezdjen egy középfokú iskolát, nem kell feladnia a munkáját. Ma már számos gimnázium felkínálja a lehetőséget, hogy esti oktatás keretében segít felkészülni az érettségizni vágyóknak. Úgy tudom, hogy ez térítésmentes, csak időt kell rá áldozni, hogy hetente egy-két alkalommal elmegy a suliba, majd hazajön és tanul. Érdemes lenne ösztönözni, hogy mielőbb leérettségizzen, majd valamilyen szakmát nyomni a kezébe... nem feltétlenül diplomásról beszélek, mert ahhoz nem biztos, hogy lenne kitartása. Természetesen, nem azt tanácsolom, hogy fizesd a tanulmányait, hanem csak egyszerűen ösztönözd. Két, ennyire eltérő hozzáállású embernél komoly buktatót jelenthet már a tanuláshoz, fejlődéshez való hozzáállás is. Hiszen ha csak arra következtetünk, hogy erre nincs igénye, akkor hogyan lesz majd igénye a kapcsolatotokat "fejleszteni" vagy az életben bármi másban élőre haladni?