Vita a szülőkkel vagy csak én ézrem, annak?

Nemsokára lesz az esküvőnk párommal. Direkt úgy szerveztünk, hogy csak a családtagokkal leszünk, hogy együtt legyünk ezen az eseményen. De sajnos nem keresek annyit, hogy mindenkinek én álljam (22/N, 39.000,-), párom sem kap annyit, de neki anyukája és apukája is részt vállalt a költségekben. Anyukám úgy döntött, hogy azért nem jönnek, mert nem tudja "ő kifizetni" mindenki részére az étkezést. Pedig mondtam nekik, hogy ne vegyenek semmit, csak jöjjenek el. Az egyik nővérem ki találta, hogy ő nem tud jönni, ezért anyukám végkép lemondott arról hogy ott legyen. Persze én sírva könyörögtem neki, hogy legalább ők jöjjenek el, és kész, de annyit mondott erre, hogy ha a többiek nem, akkor ő sem. Pedig csak egy tesóm nem "akar" jönni. Nagyon szomorú vagyok, mert azt hiszik, nekik kell mindent állniuk, és hiába tisztázom velük, nem értik meg, hogy nem kell semmi nekünk, csak jöjjenek el.

Úgy érzem nem szeret eléggé, hogy ennyit meg tegyen értem. Ennyire nem vagyok fontos?

Én vagyok ennyire meg nem értő, vagy nekik kellene rám gondolniuk. Szerintetek ezen ne aggódjak ennyire, mert nekem elég rosszúl esik, hogy ők nem lesznek ott, de a párom rokonai igen?!