Anyai féltékenység? Vagy mi lehet a probléma? Szerintetek van megoldás?
Nagyon szeretem és tisztelem az édesanyámat, ezt leszögezném. Csak van vele mostanában egy kis problémám. Mindig nagyon jó volt a kapcsolatunk. Olyanok voltunk mint két barátnő. Mindent megbeszélhettem vele, egészen addig amíg komoly kapcsolatba nem kezdtem a párommal. 23 éves vagyok, tehát nem egy kis csitri, aki nem tud felelősségteljesen gondolkozni stb.
A probléma az, hogy nem fogadja el, hogy szeretem a páromat. Ismeri, mert heti rendszerességgel találkoznak. A párom tisztelettudóan viselkedik, beszélget vele, soha nem volt hozzá egy rossz szava sem. Próbálja bebizonyítani, hogy mennyire szeret. De amikor nincs ott nálunk a párom folyamatosan terrorizál. Érezteti velem, hogy nem szereti őt. Minden rossz, amit együtt csinálunk. A múltkor pl azt sérelmezte, hogy filmnézés közben a párom mellé feküdtem. Szerinte ezt nem illik. Arról inkább már nem is beszélek, hogy szerinte túl sokat találkozunk (hetente kétszer, háromszor) vagy szerine nem illik a lánynak elmenni a fiúhoz, és természetesen szűzen kell férjhez menni. Nem ez nem kamu kérdés. :)
Szerintetek mit lehetne tenni? Nem akarok haragban lenni anyukámmal, de közben úgy érzem, hogy nem bírom tovább. Szeretem mindkettőjüket, de mindkettőjüknek nem tudok megfelelni. Segítsetek! Köszönöm, hogy elolvastátok! :)
Az anyukáknak nehéz elfogadni, hogy a pici lányuk felnő (még 40 évesen is a kicsi lánya leszel, ezen nem nagyon lehet változtatni). És feltételezem, hogy egyke vagy.
Hasonló cipőben járok, eddig egy páromat sem nagyon akarta elfogadni édesanyám az elején. A legdurvábban most akadt ki, mikor egy nálam 10 évvel idősebb pasival jöttem össze. A srác még ilyen diplomáciai beszélgetéseket is jött folytatni anyával, de ha tőle jövök haza, mindig megy a morgás, meg az undokoskodás, de kimondani sosem mondja, hogy nem kedveli őt, vagy valami baja lenne, csak erősen érezteti.
Ilyenek az anyukák.
Mennyi ideje vagytok együtt a pároddal? Mert ha még az elején jártok a dolognak, akkor lehet, hogy csak egy kis időt kéne adni neki, hogy feldolgozza a helyzetet. Addig is jobb mindenféle testi érintkezést hanyagolni anyuka előtt (akár egy ölelés, vagy puszi legyen is az). Próbálj meg mesélni a párodról neki miközben főz mondjuk. Pl. hogy mit tanul/ dolgozik, mennyire céltudatos, komoly, a családja milyen stb. Esetleg ha nem ellenkezik a téma ellen, meséld el, hogy neked miért tetszik, hogy mennyire fontos neked a fiú (valahogy ártatlanul beleszőhetnéd, hogy örülnél, ha ő is kedvelné, legalább a te lelki nyugalmad érekében).
Remélem, segítettem valamennyit!
A költözést érted drasztikus lépés alatt? Sajnos nekem is van tapasztalatom ilyen téren,nekem a nagymamám szentbeszédét kellett hallgatnom,amikor párkapcsolatom lett.Azt hittem a sráccal van gondja és meg is inogtam rendesen.Aztán rá kellett jönnöm,hogy neki mindegy volt,hogy ki a srác,a következő pasimnál is pampogott.Irányítani akarta az életem,hogy aszerint éljek,amit ő jónak gondolt.A szüleim keveset voltak otthon,inkább ránk hagyták a vitát a mamámmal.Aztán elköltöztem.Utána még telefonon próbálta folytatni,de úgy jóval könnyebb volt,egyszerűen leraktam.Belefáradtam a vitákba és tudtam,hogy nem követek el bűnt.Most már jobb a helyzet,pár éve kb. nyugtom van.Lassan talán rájött,hogy "kicsúsztam" a kezei közül.
Szóval ez nem drasztikus,de nagyon hasznos lépés lenne neked is.Tényleg egy cipőben járunk (jártunk),így tudom milyen ez a helyzet és ne áldozd fel a párod semmiképp,mert a következő sem fog megfelelni.Itt nem az ő személye a lényeg,hanem az uralkodás rajtad!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!