A szülő meg tudja akadályozni, hogy gyermeke ne legyen gonosz stb . az iskolatársaival, más fiatallal szemben?

Kérdezhetek kettőt?

1. Annyira hétköznapi dolog a suliban maszturbálni, hogy csak én akadok fenn rajta?

2. Mi lenne a többség véleménye, ha egy lányt filmeznek le, ahogy maszturbál?

Én ebből a szempontból egy nagyon jó tinédzser voltam, de hatalmas áron.

Otthon állandóan terrorizálva voltam a mostohaapám által, anyám sosem állt mellém, mennem pedig nem volt hova. Napokon, órákon keresztül kellett a szobámban ülnöm, mert ő nem bírta elviselni az arcomat, ez rövid idő után kikészített idegileg, depressziós lettem, de azt sem mondtam el senkinek.

Társaságban mindig vidám voltam, meghallgattam mindenkit, ha valaki nem jutott szóhoz, szóltam, hogy hallgassuk meg, udvarias voltam, segítőkész... minden ilyesmi.

Nem tudom, hol olvastam, de nagyon igaz, hogy nézz meg egy társaságot, és ha megtalálod azt az embert, aki a "legjobb fej", mindenkivel rendes, nem bunkó, mozgásban tartja a csapatot, stb... tuti, hogy igazából ő a legmagányosabb. Ez tényleg így van.

_____________________________________________

Konkrét válaszként a kérdésre:

Én is abban hiszek, hogy a szülőké a legnagyobb felelősség. Ha a gyereket nyitottnak, barátságosnak neveli, akkor nem lesz nagy gond. Sokszor tényleg a szülő adja a lovat a gyerek alá.

Van egy ismerősöm, már nagyon régen nem láttuk egymást. Igazi nagydumás csávó, szeret belekötni mindenkibe, "viccelődni" mindenkivel, hát értitek, milyen. A gyereke előtt is így viselkedik. Aztán most csodálkozik, hogy az 5-6 éves gyereke beleköt az osztálytársaiba, verekedik, visszafelesel, stb. És akkor jön a kérdés, hogy "mit rontottam el?" Hát, ja.