Hogy lehet feldolgozni azt ha valakit elveszítünk?

biztos nagyon nehéz lehet, de gondolj arra, hogy ők együtt vannak. legalább nem egyedül kellett elmenniük

és ne legyen lelkiismeret furdalásod amiatt, hogy te itt maradtál, mert mindennek, ennek is oka van. próbálj rájönni, miért te maradtál meg és élj eszerint, hogy teljesítsd a küldetésed.

inkább próbálj arra emlékezni, hogy milyen jó volt velük, és milyenek voltak. ne arra, mi történt azon a napon...elevenítsd fel a vicces sztorikat, jól sikerült bulikat, beszélgetéseket.

Szeretteink elvesztése fájdalmas ,de visszafordithatatlan. A tragédia feldolgozására séma nincs, millió megválaszolatlan kérdés, mint irod is ,mért pont én maradtam életben?stb, ezek természetes velejárói és ezek is a halál feldolgozásának momentumai. Arra a kérdésedre ,hogyan dolgozhatod fel én azt tudom írni, gondolj a velük töltött időkre, a közös szép emlékekre és persze hit kérdései is,hogy Ők vmilyen formában "megmaradtak neked" , ha nem is fizikai létükben ,de a szívedben ,a lelkedben. Azt mondják az idő gyógyit, lehet frázis, ha nem is gyógyitja be e sebet, talán picinykét emyhíti ezt a nagy fájdalmat amit elvesztésük okozott. Nem tudom a körülményeket, de ne legyen benned önvád, hogy Te élsz és Ők pedig odaát vannak. Kérlek ,hidd el nagyon nagyon nehéz megmagyarázni Önmaguknak a miértet , de muszály valami kapaszkodót találnod, én pont a fentiekben leirtakat javaslom számodra. Beszélgess róla barátaiddal, társaddal nyiltan nem kell az érzéseid elfojtanod, sirj ,ha úgyérzed sirnod kell. Elfelejteni sosem kell Őket , az enyhülést pont az hozza meg ,hogy s a Te számodra Ők mindig "ott lesznek , menj ki a sírjukhoz, gyújts gyertyát és próbáld úgymond "elengedni "őket. A lelked megnyugodni talán sosem fog, de a fájdalom enyhül idővel. Az ,hogy Te élted túl ne úgy fogd fel,hogy neked most mennyivel jobb, nem -nem jobb sőt nehezebb fájdalmasabb. Kérlek és remélem elolvasva soraim máris tudtam picinykét segiteni fájdalmadban.A sors ilyen sosem tudjuk kire, mikor "csap " le, s azután nincs visszaút, viszafordithatatlan folyamat , de az igaz barátok örökre megmaradnak, és hidd el Ők sem örülnének ,ha Te tönkremennél, gyászolj, ha kell sirasd meg őket, neked még dolgod van e földön ,próbálj szép lassan saját tempódban vígaszt találni. Nagyon együttérzek veled, sok-sok tragédiát megéltem, és szoc.munkám révén találkoztam már tragédiák sorozatával, Lényeg tul kell élned, úgy hogy Önmagad ne veszxtsd el. Kivánok ehhez sok erőt, kitartást !! Fogadd őszinte részvétem. / Cintia/

Tudom, hogy ez most degeneráltan hangzik, de kérlek ne fordulj be, fogd fel úgy, hogy neked még dolgod van itt, ezért élted te egyedül túl.Tudom, hogy ez cseppet sem vígasztal, de ők már nagyon jó helyen vannak, bár most még ott vannak a közeledben is és kell még nekik legalább 1 év, hogy átkeljenek.Minél tovább siratod őket annál nehezebben szakadnak el innen és ez nekik nem jó.

Ez van , az orlogatás nem segit az élet megtovvább...

azért az "ez van" kicsit erős... tragédia ez, akárhogy is, csak tudni kell feldolgozni