Ti az ilyen helyzetet, hogyan kezelnétek?

Tegnap a délutánt a sógornőmmel töltöttem, mert a gyerekeket játszóházba vittük. Miközben a gyerekek játszottak, mi beszélgettünk. Egyszer csak szóba került a pénz. Ő tett egy olyan megjegyzést, hogy szerinte szegény embernek számít az, akinek nincsen autója. Rettentően lenézőnek és sértőnek találtam ezt a kijelentését, de nem mondtam rá semmit, a családi békesség kedvéért nem akartam összeveszni vele. A gyerekeink nagyon szeretnek egymással játszani, nem akartam, hogy ők igyák meg ennek a levét. Ez a degradáló kijelentése viszont azóta se ment ki a fejemből és nem értem, hogy mire fel ez a gondolkodás. Mind a ketten diplomások vagyunk és jó munkahelyünk van. Nekünk viszont nincsen autónk, de ettől még nem érzem szegénynek magunkat. Van egy szép, teljesen hitelmentes házunk, jó munkánk és egészségesek vagyunk. Mi ezzel teljesen elégedettek vagyunk. Nekik viszont van 30 milliós devizájuk és egy lízingelt kocsijuk. Én soha nem voltam lenéző velük szemben, mindig együtt érző vagyok, amikor a sok hitelről panaszkodik. Az elmúlt években jó barátság alakult ki köztünk, főleg a gyerekek megszületése óta. Ti ezek után, hogy állnátok hozzá? Egyáltalán miért viselkedik így? Vagy lehet hogy csak én fújom fel a dolgot?