Kényszeríthet az apám az anyai nagyszüleimhez? Ti kijátszanátok az anya nem akarná kártyát?

(Tudok írni, de telóról nem ír minden hosszú ékezetet)

Úgy nöttünk fel tesómmal, hogy nem ismertük az anyai nagyszüleinket. Az apait sem, de az más tészta. Tudtuk az okát, apánkkal volt bajuk, és azzal, hogy fiatalok, de leginkább apánkkal, helyesebben a családjával. Anyukám otthagyta öket. Ránk sem voltak kíváncsiak, ovis korunk környékén akartak elöször látni, de anyukám nem engedte. Anyukánk 7 hónapja halt meg. Akkor apánk felhívta öket, temetésen találkoztunk. Azóta telefonálgattak, karácsonykor le is kellett mennünk. Most is akarják. Mi ezt tesómmal nem akarjuk. Beszélni is inkább apánk szokott velük. Pedig ö sem szereti öket. Nekünk sem szimpatikusak. Szinte kidobták a lányukat semmi nélkül, akkor miért lennének azok? Oké biztos rossz nekik valahol, de miért kellen nekünk jópofizni, mikor nem érdekeltük öket. Ha annyira akartak volna anyunál teperhettek volna jobban. A kérdés végül az lenne, hogy mi van akkor ha apánk aut mondja negyedévente kibírunk pár órát. Kötelesek vagyunk menni? Már mondtuk neki karácsonykor hogy nem akarunk, vagy hogy akkor menjünk az ö szüleihez is. Oda persze nem akar. Mi pedig ide se. Akkor ez hol igazságos? Szóval ez nem hatott. Tesóm azt mondta, hogy már tegnap majdnem kinyögte, hogy anyukánk sem akarná. Ezt mondhatjuk, vagy ez nagy szemét érzelmi zsarolás. Biztos azért csinálja az egészet, mert anyukánk szülei és csak azt akarja, hogy jó legyen minden, de mi nem érezzük szükségességét. Söt inkább nem szép nem tiszteletben tartani anyukánk döntését, ahogy ö is döntött a saját szüleivel kapcsolatban. Azt mondja az más, alkoholisták, verekedösek, de anyukánk szülei sem jobbak szerintem. És azt sem értjük miért kampányol ennyire mellettük, mikor pont vele voltak szemetek. Megpróbálta, rendes volt, nekünk nem kell miért kell ezt túlbonyolítani?

Ja 15 évesek leszünk nemsokára