Van jogom beleszólni a szomszéd életébe, a gyerekei védelmében?

hülye rétinégerek , soha nem lesznek jobbak, mert nem is akarnak, meg etetni más gyerekét ? pfff, ha felnő ugyanezt fogja csinálni ammit látot meg tapasztalt :P

sztem szarni rájuk , mindre

most lelehet pontozni, de majd ha tőletek is lopnak , utána etessétek őket :P

Sajnos nem egészen olyan családban nőttem fel, amilyenben fel kell nőnie az embernek. Minket vert az apánk. Tudta ezt az egész utca, tudta a tanárnénim, és az osztálytársaim is sajnos. Rettenetes gyerekkorom volt. 15 éves koromig vert apám. Most már el mertem beszélgetni erről a szomszédokkal, és ők azt mondták, hogy akkor nagyon sajnáltak, de nem tudták, mit tegyenek. Én azt mondtam, megértem, és azt hiszem, ha elvettek volna minket aputól, akkor külön is rakhattak volna bennünket, akár messzire egymástól. Főiskolán volt szerencsém meglátlogatni egy nevelőintézetet...borzasztó tanúlságos volt. Elmondták a nevelők, hogy sajnos a gyerekek nagy része rossz útra tér, ha onnan kikerülnek. Belegondoltam, hogy soha nem mehettem volna főiskolára, ha elvisznek, és talán most drogoznék, vagy a sarkon álnék, vagy zsebtolvaj lennék. Én végigszenvedtem a gyerekkoromat, egészen addig a pontig, amíg el nem hagytam a szülői házat. Sajnos a mai napig nincs jó kapcsolatom a családdommal, habár eljutottunk odáig, hogy megbeszéltük a múltat, de ez nem úgy megy, mint a filmekben, hogy megbeszéltük, és akkor most már szeretjük egymást...sajnos soha nem lesz apám.

Találtam magamnak pár éve valakit....minden szeretetet megad nekem, nagyon szerencsés vagyok, hogy szerethetem, és hogy ő is szeret engem. Ő az igazi számomra. És nem csak Őt találtam meg, hanem vele együtt egy új családot. Az Ő családja ugyanúgy szeret engem, mint ahogy Őt szeretik.

Most csodálatos dolog történik velünk, babát várunk, 9 hetes vagyok még csak. Eldöntöttem, hogy ez a gyermek egészséges családban fog felnőni, és nem fogom elmesélni neki, hogy milyen a nagyapja. Azt tapasztaltam, hogy a másik unokájával rendesen bánik. Nem szeretném elvenni a gyerekemtől a nagyapját. Boldoggá tenne, ha az ő kapcsolatuk jobban sikerülne, mint a mienk. Megbocsájtottam apámnak, de sajnos emlékszem rá.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ne szólj bele mások életébe.

Talán semmi sem történt volna így az életemben, ha valaki megszakítja a szenvedéseimet, és ezzel talán egy másik szenvedésbe taszít. Talán akkor soha se leltem volna meg ezt a boldogságot, amit remélem sokáig őrizhetek.

Nem tudom melyik a jobb, hogy lett volna jobb, de ezen én már nem szoktam gondolkodni. Talán így volt a legjobb.

Szerencsés vagyok.

sajnos nem lehet semmit tenni.most kulfoldon elek,de ahol eddig laktam,(szuletesem ota)azon a kornyeken viszont "minta anyak"sorozata el.kezdem azzal,hogy az egyik megunta hogy ojan állat a gyereke,es intezetbe adta.ez a jobbik eset.van ojan is,akikkel kapcsolatba all a gyamugy,es tudjak hogy az anya es apa egyarant jatek gepeznek,szinte mindent eljatszanak,a gyerekek egesz nap az utcan soxor meztelenul,es minden arra jaro embert aki epp eszik valamit megallitjak es kovetelIK hogy'ADJÁ'.

van arra ojan is aki 3gyereket nevel,vagyis 2ot mert eggyet lepasszolt az anyosanak,szoba_konyhaba,bent meg viz sincs, a gyerekek addig nem kapnak vacsorat mig nem er haza az apjuk,stb...es folytathatnam boven..mindenrol tud a gyamugy,de sz@rnak az egeszre.ugy hogy szerintem ne szolj semmit,mert nem fog tortenni semmi,es ha esetleg kiderulne h te voltal az,aki feljelentette oket akkor meg balhe lenne.