Mit csináljak az apámmal? Miért ilyen?

17éves lány vagyok, és 2hónapja van egy barátom, Ő 19 éves.

Egy iskolába járunk, de mivel ott nem sok időnk jut egymásra, ezért suli után együtt agyunk 1-2 órát a közeli plázában. Szombatonként is találkozunk, mert akkor jobban együtt tudunk lenni.

Szeret a fiú, tényleg érezteti, és már beszéltünk is erről, és én is szeretem, együtt vagyunk teljes egészek.

Nem zűrös a srác, nem iszik, nem cigizik, nem drogozik. És tényleg nem is a szexre hajt...

Egyszer már hazahoztam, és apám jófej volt vele.

De az utóbbi időben, mintha ki cserélték volna apámat, nem ismerek rá.

Anyám szerint nincsen semmi baja a fiúmmal, és tényleg nincs is oka rá, hogy utálja, de én látom, hogy mindenért húzza rá a száját.

Nem járkálunk át a fiúval egymáshoz, és még nincs itt-ott alvás. De aputól már megőrülök, olyan mintha féltékeny lenne. Olyan nehéz felfogni, hogy boldog vagyok??? Ha belegondolok az egymásnál alvásba, akkor már görcsbe rándul a gyomrom, annyira félek, hogy miket fog mondani rá, vagy mit fog csinálni. Tökre el vagyok keseredve, adjatok tanácsokat. Könyörgöm: :(

(Bocsi, hogy hosszú lett!)