Nem tudom, mitévő legyek. Érdemes kitartanom mellette?

Olyan problémával küzdök, ami már biztos rengetegszer megismétlődött az emberiség történelmében, de nekem új, és annyira nem tudom, mit kezdjek a helyzettel, hogy teljesen elvesztettem régi önmagamat, és csak sírni tudok...

A helyzet az, hogy fél éve megismerkedtem egy olyan férfival, aki kívül-belül nagyon tetszik, nagyon szeretem, és ezzel Ő is így van irányomban. Akkoriban még külföldön dolgozott, és a kedvemért mondott fel, és költözött haza, azóta is együtt élünk. Viszont sajnos nem lehetek felhőtlenül boldog azóta, mióta kiderült, hogy az előttem "lezárt" kapcsolatából az exbarátnője mindenképpen vissza szeretné szerezni a párom annak ellenére, hogy a barátnő szakított, de nem jöttek össze a számításai az új partnerével. Most vissza szeretne táncolni, és már bánja az egészet. Ez nem is lenne akkora probléma, ha a párom ezt le tudná rendezni határozott férfiként, de sajnos nem ez a helyzet. Beszéltünk a problémáról, és elmondta, hogy nagyon sajnálja az exbarátnőt, mert nincs senkije, egyedül neveli a gyerekeit, és az egészsége is labilis a lelke miatt. Sajnos megtaláltam az üzenetváltásaikat, és azt tapasztaltam, hogy a párom nem elég határozott, mikor nemet kell mondani, nem meri összetörni a lelkét, ezért mellébeszél, és nekem abszolút látható módon reményeket kelt. Az exbarátnő pedig reménykedik, szerelmes verseket és képeket küldözget, lelkiismeret furdalást kelt a páromban azzal, hogy sír utána, stb. Nem tudom, mit tegyek... Megkértem a párom, hogy beszéljen vele, és kérje meg, hogy törődjön bele, hogy mi együtt vagyunk, szeretjük egymást, és együtt képzeljük el a jövőt. Állítólag meg is értette, de mivel azóta is érkeznek az üzenetek, amiket ráadásul eltitkol előlem, teljesen elbizonytalanodtam. Az önbizalmam sajnos nagyon rosszul áll, és lelki szemeim előtt mindig azt látom, hogy visszamegy hozzá, mert szerették egymást annak idején... És sajnos ha éppen jön egy rosszabb nap, vagy éppen nem ölel meg egész nap, azt is ezzel magyarázom. Talán akkor lennék nyugodt, ha közösen oldanánk meg a problémát, hiszen ez az én ügyem is éppúgy. De sajnos kizár belőle, én pedig mindig csak a levelezéseikbe botlom, amikben olyan mondatokat találok, amiket én sosem írnék annak, akitől azt szeretném, hogy felejtsen el. Ő abban reménykedik, hogy az exbarátnő majd megtalálja a párját, és akkor eltűnik végre. De ez egyrészt elég konfliktuskerülő és számomra férfiatlan hozzáállás, másrészt én addigra erre rámegyek biztosan. Fogalmam sincs, mit tegyek. Nagyon egyedül érzem magam a helyzetben. Ti mit tennétek? Előre is köszönöm...