Más harcolna a befolyásolható, gyerekagyú párjáért csak mert gyereke lesz tőle?
csak mert nekem semmi kedvem, energiám nincs ehhez és persze utólag körvonalazódott ki bennem a jellemrajza.
jelenleg azon az állásponton vagyok, hogy hagyom elveszni az egészet.
jelenleg külön vagyunk, sokszor van inkább a haverokkal, anyjánál, mint velem, és ez akkor sem változik, ha történetesen szabadságon vagyok végre, szóval valami nem működik, már ez is jelzi.
de azon vagyok, hogy én még beszélgetéshez sem venném a fáradtságot, tekintve, hogy úgysem hatna globálisan.
pl csak annyi menne át neki, hogy az a bajom, hogy nincs velem. holott ennél sokkalta több. nincs összetartozás érzésem vele, nem érzem azt, hogy az életét adná értem, nem érzem magam biztonságban mellette. de elmondva ezek csak üres szavak lennének neki. én nem tudom átvinni ezt az érzést szavakkal.ergo el sem kezdem vele megbeszélni.
olyan pillanatok maradtak meg bennem, mint pl
- nem áll ki mellettem a haverjaival szemben, mert csupán attól tart akkor nem nézik őt kemény férfinak (sajnos a körébe nem tudtam beilleszkedni)
- hagyja hogy mások belemásszanak a kapcsolatunkba (nem oltja le ha rácsimpaszkodik egy másik lány, aztán meg bánná, hogy nem értékelt eléggé, szóval ezt nem látja előre)
- valahol családfő helyett pont őt kell pátyolgatni habitusa van (szerintem inkább való mellé egy irányító, vezéregyéniségű nő)
- még keresi önmagát váltogatja a munkahelyeket össze vissza
- anyagilag nem támogat, de legalább nem én tartom el
mindemellett én egy bizonytalan személyiség vagyok, tehát valahol kioltom őt, ahelyett hogy erősíteném és haladnánk ketten szövetségben előre.
a baba nagy nagy szerelemből van, imádom, ő is :)
a nagy szerelem emléke így örökre megmaradna nekem, de ugye az élethez nem elég a szerelem, sajnos értelem is kell. az meg nincs ebben a kapcsolatban.
de más hogyan látja?
"Csak idokozben en feltudtam noni a feladathoz, O meg nem... "
pontosan erről van szó
eddig együtt nevettünk, sírtunk, buliztunk, bandáztunk, küzdöttünk a munkalehetőségekért, megtett mindent értem, hogy a bizalmam kiváltsa, simán látszott rajta én vagyok a Mindene, és akarja, hogy ez örökké tartson.
ismétlem hát ami most ő, az igenis sehol nem volt eddig!
a tökéletességre vállaltam babát tőle, amit pláne ő akart jobban/inkább, bennem volt egy kis félsz is.
#5 mi már ezen túl vagyunhk, sőt már ott tartunk nem tudom hányszor játszuk el, hogy költözik megy, visszajön, megint megint, legutóbb már csak nevettem rajta,k mert olyan vicces colt, ahogy pakol és csak sóhajtott, hogy "jaj mit teszel velem"
sokszor én azon vagyok hogy túlóra, meg hajtás, hogy minél jobb legyen, ő meg fogja magát ezt tiszteletben sem tartja, éjszaka nem hagy aludni, mert menjek már velük meg a haverjaival, kimerülök, stb, ő ez mellett munkahelyekről be ki, totál lazán vesz mindent, bármikor ha beszélni akartam vele, ezt én úgy sem érthetem válasza volt (ha valaki emlékszik a sorozatra "ezt te nem tudhatod Hajnalkám"-hoz hasonlít a szitu)
én röviden tömören annyival próbáltam vele érzékeltetni, hogy mi van, hogy ezt mondtam:
tiszta olyan az egész mint a gyerekek a játszótéren.
erre nagyon odafigyelt, hogy mégis mit akarok ezzel mondani.
és annyit tettem hozzá, hogy én építek nagy odafigyeléssel, törődéssel valami homokvárat, erre jössz te és bumm, beleugrassz. erre én sipákolok, hogy jaj, de ezt miért csináltaaad? erre te: hát ezt te nem értheted.
erre alapozzak?
"még fiatalok vagytok, az is előfordulhat, hogy egy tíz év múlva már más lesz. "
csak nekem nehéz ez az időszak.
nem tudjátok mi kín, amikor pl szabin vagyok és nézem az erkélyen jön e, várom egész nap, persze ígéri, aztán lemondja, néha azon vagyok, hogy biztosan tudni hogy nem jön kevesebb fájdalommal járna, mint örökké reménykedni, hogy jön. meg képes megcsinálni, hogy hazajön én majd kibújok a bőrömből és közli, hogy mennie kell, csak beugrott valamiért.
válasza:5 es 8 (vagy 9) vagyok
Nem kellene hazaengedni... Zarcsere... Ha most a szuleinel lakik megint igy jart!
Te meg hatarozd el magad! Ettol hulyebbnek mar ne nezhessen! Nalunk a vegso csalodas oldotta meg...
Nem volt hiszti sem vita elotte, csak erlelodott bennem a dontes! Addig nem fog valtozni mig nincs miert/kiert!
Zard ki... Ha valtozik akkor annak orulnenk mind, ha nem akkor meg mar nem szivat tobbe! Tonkre tesz a bizonytalansaga a vegen... Muszaj ezt? Nem!
Kapd ossze magad!
én lélekben már lemondtam róla.
csak ugye bizonytalan vagyok. mert hát ez kis lépés nekem, de naqy döntés az életünkre vonatkoztatva :)
válasza:igen, minden rajta múlik.
én a kisujjam nem fogom megmozdítani érte az biztos.
nem fogom magyarázni hogyan kell gondolkodni
azt sem, hogyan kell szeretni
hogy a szeretet nem egy szó, hanem, esetleg egy pár meleg zokni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!