Mit tegyek? Elmondjam apámnak vagy ne? LÉCCI SEGÍTSETEK!

Fiatalon az ember még sok dolgot nem ért. Én is sokáig haragudtam apámra, amiért egy másik nőt keresett magának - aztán mindkettejük véleményét figyelembe véve felnőttebb fejjel be kellett látnom, hogy valahol mindkettejüknek igaza volt. Egy előző hozzászólót idézve kettőn áll a vásár.

A szüleid egymást választották, életközösséget hoztak létre, és vállalták, hogy együtt nevelnek benneteket. Amíg ez nem sérül (és a félrelépés, ha diszkrét, még nem jelenti, hogy a család rovására fog menni), addig csak felborítana mindent, ha felszínre kerül. Gondolj arra, hogy ha édesanyád ott akarná hagyni édesapádat, megtehetné, és elválhatnának. De valószínűleg ezt nem akarja. Tudod, az emberek néha csak úgy változást keresnek, de nem azért, hogy mindent felrúgjanak, hanem mert nem érzik egészen jól magukat ahogy vannak. Ne ítélj elhamarkodottan. Annak is oka kell, hogy legyen, ha folyton dühös. Az is lehet, hogy újabb 1 év múlva már nem is fog azzal a külső emberrel foglalkozni.

Ha beszélsz is édesanyáddal, nem valószínű, hogy elmondja a valódi okokat - valószínűleg nem tudná úgy megindokolni, hogy egy fiatal is elfogadja. Annyit viszont elmondhatsz neki, hogy neked ez nem esik jól, és hogy szeretnéd, ha változnának a dolgok. Esetleg kérdezz rá, hogy ehhez hogyan tudnál hozzájárulni - ha van lelkiismerete, elgondolkodik a dolgon. Csak ne túl vádlón közelíts, mert akkor persze, hogy dühös lesz.

Minden jót!

De ne keverjétek a szezont a fazonnal!!

Nem ugyanaz,ha az ember a házassága alatt van egy másik emberrel és a házasságán kívül!

Én bizony elmondtam volna apámnak,ha anyám ezt csinálta volna vagy fordítva!Azért a gyerek is érzi a dolgokat,ha meg ráadásul meg is tudta a dolgot és az apja nem tud róla,akkor igenis szólni kell!Nem jó ha a gyerek magába fojtja ezt!Csak ő fog őrlődni!Nem azt mondom,hogy álljon oda az apja szeme elé és egyből mondja a képébe az igazságot,de rá kell vezetni!

A szavaidból én nem úgy vettem ki,hogy jóban lennél az anyukáddal!Legalábbis mióta tudod!Azért előbb nála kérdezd meg!Szerintem cáfolni fogja,de akkor mutass neki bizonyítékot,hogy de te igenis tudod!Ne kémkedj folyton utána,mert azt senki sem szereti,de ha látod legközelebb a gép elött ülni,akkor menj oda hozzá és kérdezz rá!

Szia! Először is sajnálom, hülye egy helyzet...:(

Egyrészt, magadban nem tarthatod... Mert Édesapád nem ezt érdemli. Nem elég, hogy anyukád megcsalja, de még kiderüljön, hogy a gyereke is tudott róla??

Másodszor, szerintem ne apukádnak szólj először... Ülj le anyukáddal, NE légy se erőszakos, se túlzottan szemtelen, Ő az Édesanyád, ezt ne feledd... Akármennyire is haragszol most. De mondd meg neki, hogy tudod, hogy megcsalja apukádat, úgy gondolod ezt joga van tudni, de mivel tisztában vagy vele, hogy ez NEM rád tartozik(!), mondja el neki ő maga. Ezt a lehetőséget meg kell adnod, mindkettőjük érdekében. Apukádnak is jobb, ha Tőle hallja, és anyudnak is.

És harmadszor: Ez az Ő dolguk. Bármennyire is érintettnek érzed magad, haragszol anyukádra, és sajnálod az apukádat, ez akkor is az Ő dolguk, és Neked nem szabad beleszólnod. Hidd el, nem vezet jóra, próbálj meg kimaradni belőle. Apudat utólag biztosíthatod róla, hogy mellette állsz, de ne szidd anyukádat se előtte, se apukád előtt.

Még valami: Számíts arra, hogy lehet, hogy apukád tud róla... Az is lehet, hogy nem tud, de ha megtudja sem fog megváltozni semmi. Talán egyszerűen szemet huny felette. Az emberek nagyon mások... És mindenki más korlátokat állít fel, illetve enged ledönteni. Arról nem is beszélve, hogy hiába a szüleid, nem láthatsz bele teljesen a viszonyukba, a múltjukba, nem ismerheted minden tettüket... Egyszóval sok minden lehet még, amiről nem tudsz. Épp ezért jobb nem belefolyni, a döntést pedig hagyd meg nekik. És bárhogy dönt apukád, el kell fogadnod, mert nyilván meglesz rá az oka.

Majd írd meg mi történt, sok erőt kívánok hozzá az egész családnak!