Keresztelő vagy nem keresztelő?

A családunkban apám vallásos, de nem a templomba járó fajta, hanem aki tényleg belül hisz. A család többi tagja egyáltalán nem hívő, jómagam sem.

Nemsokára megszületik a gyerekünk (első és egyetlen unoka). Férjem egyszer felvetette, hogy szerinte apámnak nagyon rosszul fog esni, ha nem kereszteljük meg a gyereket.

Ezzel részemről annyi a gond, hogy templomban alig jártam/járok, tényleg nagyon távol áll tőlem a vallás.

Apámnál rákérdeztem, nagyon diplomatikusan válaszolt (mi gyerekünk, mi döntésünk), de egyértelmű volt, hogy valóban örülne neki.

Erőltetve a vallás soha nem volt, engem megkereszteltek, de rám bízták, hogy esetleg felnőttként milyen nézeteket vallok. Más vallásokkal szemben apám abszolút toleráns, pl. sok zsidó barátja van és maximális tisztelettel fordulnak egymás felé.

Nem tudom, hogy ebben az ügyben mi lenne a helyes. Elvihetjük majd pro forma megkeresztelni, de se a férjem, sem én nem hiszünk, feszélyezett formaság lenne csak számunkra. Viszont apámnak tudom hogy örömet okoznánk vele.

No meg a gyerekre én se akarok vallást erőltetni, ha már döntésképes korba ér, akkor támogatni fogjuk, akármiben is fog hinni. Ha ő maga akarna megkeresztelkedni (vagy bármely más vallás beavatási rítusán részt venni), természetesen támogatnánk.

Ja, a "tiszteletbeli keresztapja" (jobb elnevezés még nem jutott eszünkbe, amolyan tiszteletbeli nagybácsi, illetve keresztapa szerep vallásmentesen) egy vallásos zsidó barátunk lesz, ő pl. el se tudna jönni egy keresztelőre.