Mi lesz velem ha teljesen bekattanok?

Talán elmehetnél futni, sétálni. Itt a tavasz veteményest építhetsz (pl magas ágyást) Időd van, tanulhatsz, képezheted magad, olvashatsz. Ha kreatív lélek vagy, házilag elkészíthetsz mindent, kisbútorokat, kézimunkát. Amennyiben szereted a természetes dolgokat, magad készíthetnéd a szappant (amit az ismerősi körben el is adhatsz), köpülheted a vajat (hogy ne szarka boltit kelljen enni, kb 15 perc és egy zacskó tejszín kérdése). Elgondolkodhatsz ki vagy te valójában, merre tartasz, van időd úgy és arra irányítani az életed, ami igazán fontos.

Elkezdtél egy életet, ami nem a tiéd, haladtál a program szerint (pasi-gyerek). Most inkább nyugodj le, gondolkozz el. Ki a fene vagy ki a fenét szeretsz, és mi a fenét szeretnél kezdeni az életeddel.

Aki pedig unatkozik, bármikor, azt csak sajnálni tudom.

Addig csinál sütiket, készíts egyblogot, rakd fel a képeket és a recepteket. Visszaigazolást kapsz, érdeklődést és szeretetet. Nyilván ez a 3 hiányzik a legjobban. Mindegy, mit csinálsz, de csinálj valamit, ahonnan ezeket visszakapod.

Hiszen, ha ez a három legfontosabb emósció nincs meg az életedben, hogy adhatnád tovább a legfontosabbnak az életedben. Neki is ez a 3 a legfontosabb.

Ráadásul, gondolom, nagyon fiatal vagy. Szükséged van, hogy nőként kezeljenek (ez is egy visszaigazolás), ha a férjedtől már nem kapod meg.

Legyenek céljaid, lelki és fizikai egyaránt. A gyerek lassan bölcsis lesz, foglalkozz magaddal, lelkileg és testileg.

Látod, akkor ez a fő baj. Még pénztelenül is, az otthoni időszakban is önfeledtül boldog az ember, ha az élete rendben van. Akkor neked a szeretet, szerelem, megbecsülés hiányzik.

Óvatosan mondd el ezt a férjednek.

Mindenféle indulatoktól mentesen mondd el, mennyire szereted, és mennyire hiányzik, hogy érezd, hogy szeret. Gyereket vállaltatok, s most mégis csonkának tűnik a család. Mondd el a félelmeidet, bánataidat, de ne spórolj az örömökkel, a pozitív oldallal sem. Legyél igazságos és bölcs hozzá is és magadhoz is.

Nekem nincs gyerekem, de a kapcsolatom hasonló cipőben jár. Én is ugyanígy érzek az élettel kapcsolatban. Amikor belefogtam valamibe, amihez esetleg nem kellett pénz, akkor a párom beleszólt hogy ne töltsem hülyeségekkel az időt, inkább főzzek, mossak, takarítsak. (megjegyzem mindig rendben van a lakás és főtt étel van előtte az asztalon ha hazajön)

Én is elveszítettem minden motivációt. Azt tudom, hogy hiányoznak az emberek, jó lenne eljárni néha beszélgetni valakivel elmenni csak sétálni egyet, vagy meginni egy kávét és végre nem a 4 falat nézni, meg a párom balhéit hallgatni.

Én most azon vagyok, hogy találjak 1-2 ilyen barátot, barátnőt...