Skót férfiakról tapasztalatok?

24 éves lány vagyok, egy évet kint töltöttem Erasmussal Angliában, ahol megismerkedtem egy 31 éves férfival. Ő skót, és Skóciában, Edinburgh-ban él, csak azt az évet pont ő is Angliában töltötte. Már az ottlétem 3. hónapjában megismerkedtünk és csodálatos 9 hónapot töltöttünk együtt. Mindig ilyen férfival szerettem volna találkozni: számos ponton megegyezik az érdeklődési körünk, így rengeteg közös programunk van, kedves, okos (mérnök), humoros, művelt.

Aztán nekem haza kellett jönnöm, fél éve. Azóta még jártam kint nála háromszor, és ő is eljött hozzám többször. Minden jól megy köztünk azóta is, persze rettenetesen hiányzik. Megkérdezte, mi lenne, ha nyáron (akkor végzek az egyetemmel) hozzáköltöznék Skóciába. Nekem borzasztóan tetszik az ország, és Edinburgh is - nem olyan, mint London, sokkal nyugisabb, barátságosabb, gyönyörű.

Tehát minden jó lenne, csak a családom nagyon ellenzi. Szerintük ne menjek el egy teljesen más kultúrába, meg nagybátyám (aki 10 évig élt Londonban) folyamatosan rossz dolgokat mond a skótokról. Szerintük a barátom csak most kedves, aztán ha kiköltöztem, cselédnek fog tartani, "szegény magyar lány meg örüljön, hogy valaki eltartja ott kint." Meg hogy ott kint milyen rossz véleménnyel vannak a magyarokról, stb... Én egyáltalán nem ezt tapasztaltam, és nagyon szeretem a barátomat, simán el tudom vele képzelni az életemet.

A baj igazából az, hogy még egyetemista vagyok, nem dolgoztam eddig (csak nyári munkákat), és a szüleim azzal fenyegetnek, hogy ha mégse jönne össze a dolog a barátommal, és haza kell utaznom, akkor ők aztán egy fillért sem adnak, és náluk sem lakhatok, mert "magamnak csináltam a bajt".

Amikor egyszer itt járt a barátom, be akartam mutatni a szüleimnek egy ebéd vagy vacsora keretében, de ők csak arra voltak hajlandóak, hogy az ajtóban kezet fogtak vele, aztán elvonultak egy külön szobába és becsukták az ajtót (nem beszélnek angolul). Én többször találkoztam barátom szüleivel Skóciában, nagyon kedvesen fogadtak.

Vélemények?