Megváltoztam és félek hogy ilyen maradok!? Ez így nem jó! Hogy lehetnék ismét kedves?

Én is épp ilyen lettem és hasonló okok miatt, mint Te. Sajnos nem jutottam el még odáig, hogy változtatni tudjak, de az okát már kapisgálom. Ez pedig az, hogy a sérelmeket, fájdalmakat nem sikerült feldolgoznom, csak eltemettem magamban. Sajnos így minden apróságra előtörnek és rombolnak az elfojtott érzések, ezzel pedig magamat is tönkreteszem és másokat is. Meg kéne tanulni feldolgozni a múltat és elengedni. Ez lehet hogy nem megy egyedül, talán segítség kell hozzá. Ajánlom, hogy vedd meg az Elixír újság decemberi számát, fő témája a megbocsájtás. Úgy gondolom, érdemes elolvasni.

11-29 16:21 válaszoló vagyok. Én valahogy akkor tudtam megnyílni valamennyire, ezáltal változni is, mikor összejöttem a párommal. Annyira féltem ettől is, h mikor éreztem, h kezdem szeretni szakítani akartam. De nem tettem, és jól tettem. Előtte nincsenek is személyiségzavaros problémáim, plusz ő a magzatom apukája :D De rajta kívűl... olyan ellentétek vannak bennem mint az erős önbizalomhiány, és a ki ha én nem. (főleg dacra), de ez kis csepp csak a tengerben. De ezeket a dolgokat lehet kezelni, meg kell ismerned magad. Írd ki magadból az életed, nekem az segített. Így jöttem rá az okokra. Múlton változtatni nem lehet, de már az is jó ha tudod mi az ami nem te vagy. És tudatosan ezeket az elemeket ki lehet szorítani. Bár örökké és végérvényesen nem tűnnek el, van, ami kihozza. De elég jól kezelhető azért. Egyébként halak a csillagjegyem, ami tipikusan kettős jegy. Kicsit olyan vagyok, mint egy kislány. Szoktam is mondani, h 6 éves kis királylány vagyok. Mert az alap személyiségem oylan csodákat váró, lelki síkon működő, álmodozó lény. Ebből tudok átváltozni hisztis, dühöngő királylánnyá. Pont mint egy kislány. És minden bántásra támadok, utána pedig nyalogatom a sebeim, és sajnálom magam...