Normális hogy rájöttem hogy senkire sem számithatok csak
a családomra?
Figyelt kérdés
Pár napja rájöttem hogy a családomon kivül senkire nem számithatok. Eddigi életem során(18vagyok) az egyik legnehezebb probatételen voltam tul, beteg vagyok. Nem nagy betegség ha figyelünk rá, de a lényeg hogy nagyon féltem hogy mi lesz majd velem. A barátaim közül ugy volt hogy elkisérnek a korházba mivel a családtagjaim dolgoztak. Életemben nem csalodtam senkiben ekkorát, mint a barátaimban akkor. Szebbnél szebb indokokkal,kifogásokkal mondták le a segitséget. Ugy, hogy megigérték hogy eljönnek velem, és utolso pillanatban mondták le. Most pedig csodálkoznak hogy egyszerűen nem mondom el nekik az eredményeket hogy mi a baj velem. Ha a legnagyobb bajban nem voltak velem, mit álszenteskednek hogy érdkeli őket mi van velem? Röhej! Egyikkel sem vesztem össze és nemis szándékozok. Egyszerűen rájöttem hogy majd én is igy viszonyulok hozzájuk. Másnak is volt már ilyen?
18F
2014. jan. 3. 13:36
1/6 anonim válasza:
Sajnos nagyon ritka az a barát akire lehet számítani ,ilyen esetekbe. Én is akkor tapasztaltam meg mikor súlyos beteg lettem ( kemoterápiát kaptam ),hogy nem számíthatok segítségre. Persze ha tőlem kértek segítséget én mindig segítettem .
2014. jan. 3. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Üdv a való világban!
Ettől csak az a keményebb, mikor rájössz, hogy a saját családodra sem számíthatsz! (tapasztalat)
2014. jan. 3. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
Mi (a férjem, a lányunk és én) a családból is csak az én szüleimre számíthatunk.
2014. jan. 3. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Sajnos már az sem lenne abnormális, ha arra jöttél volna rá, hogy még a családodra sem számíthatsz! :(
2014. jan. 3. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Ezek nem barátok, csak olyan emberek, akiket elővehetsz, ha nincs jobb dolgod és unatkozol. Egy barát nem így viselkedik. Én is akkor koppantam, amikor nagyon padlóra kerültem, egy kórházat is megjártam és volt egy gyerekkori barátnőm, akinek nagy volt a szája, hogy hű de fontos vagyok neki, meg társai, mégis fél évig felém se nézett. Akkor jelent meg, amikor elhagyta a pasija. Ennyit erről. Keress normális társaságot és örülj neki, hogy a csalódás mellé még nem tudtak alátenni is neked.
2014. jan. 3. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Ahogy előttem írják, sokszor még a saját családodban sem bízhatsz. Én is így vagyok sajnos. Három emberről tudom, hogy jóban-rosszban mellettem állnak, és hogy az életemet is rájuk bízhatom - anyukám, az egyik testvérem, és a párom. Nagyszülők, apám, többi testvérek, barátok kilőve. Mindegyikükben csalódtam nem egyszer. Beszélek velük, tartom a kapcsolatokat, de másképp. Még véletlenül sem mondok nekik semmi olyat, amit később felhasználhatnak ellenem, és már kérni sem kérek tőlük semmit, és nem engedem, hogy kihasználjanak. Ez van, sajnos ez a valóság.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: