Hogyan lesz valakiből vénlány?
Szerintem a többség nem így akarja, csak így alakul.
Te hogy lettél az?
Nem bántásból kérdezem, csak az én sorsom is ebbe az irányba hajlik, és nem értem, hogy mi a baj velem?
19:
Nem tudom, milyen betegséged van, de ahol az alap megvan (ez a szerelem, hogy akarnak), ott mindenre van megoldás.
Én azt nem értem, hogy miért vagy együtt ezzel a hapsival? Teljesen felesleges időtöltés.
Én is 35 vagyok, nincs gyerekem, és pillanatnyilag pasim sincs. És akkor mivan? :) egyáltalán nem érzem, hogy le lennék késve bármiről. Már többször majdnem férjhez mentem, csak elmenekültem. volt amikor persze egy hosszú kapcsolatból azért, mert rájöttem, hogy a másik nem úgy tekint rám mint én őrá. Sokszor belegondolok, hogy nem akarok egyedül megöregedni, de ez inkább csak félelem az egyedülléttől, és nem az, hogy mindenképpen férfit szeretnék magam mellett. Mert ha meg rámtelepszik valaki azt sem bírom. Úgyhogy érdekes kérdés ez :)
nagymamám 37 éves volt amikor megszületett az első gyermeke, az apukám. A keresztfiam első gyermeke a sógornőmnek aki 39 éves volt mikor megszületett a fia. Nem látom hol itt a probléma.
Először is definiáljuk a vénlányt: hagyományosan az a nő, akit 20 éves koráig nem sikerült férjhez adni, onnantól vénlánynak minősült. Mert egy férfi se akart magának öreg feleséget.
Mai környezetben a kifejezés értelmetlen. Az emberek mindenféle korban házasodnak, sőt pont az a ritka, ha egy nő 20 éves kora előtt megy férjhez.
Saját tapasztalatom nincs, fiatal vagyok még. De akiket ismerek és egyedül élnek, általában elég jól elvannak idősebben is. Dolgoznak, utazgatnak, sokat buliznak, pasiznak, élik az életüket. Többen saját elhatározásból döntöttek úgy, hogy nem szenvednek a párkapcsolatokkal, egyszerűbb így. Mondjuk ők nem is vénlánynak titulálják magukat.
Kedves Kérdező, ha egyszer felhoztad és láthatóan ideges lett tőle, ezért Te tovább nem is erőltetted a témát, akkor ez a kapcsolat nem csak azért nem működik, mert nem közös az elképzelésetek a jövőről, hanem azért sem, mert nem működik a kettőtök közötti kommunikáció.
Meggyőződésem, hogy egy rosszul működő kapcsolatból nem rögtön menekülni kell, inkább megpróbálni megjavítani amit lehet. Ha úgy érzed próbáld meg!
Viszont ha magad sem látod ennek az értelmét, akkor lépj tovább! Keress egy olyan párt, akivel hasonlóan képzelitek el a jövőtöket. Még egyáltalán nincs késő!
Ahogy a gyerekvállalással sem vagy még elkésve!
22:
Azért vagyok ezzel a pasival, mert szeretem. És mert az a típus vagyok, aki alaposan megfontol mindent, mielőtt lép. Ez az én hibám.:)
Nem sajnáltatni akarom magam, igazából totál elveszve érzem magam a párkapcsolatok útvesztőjében, ahol a logika nem segít. Legalábbis a saját magam dolgait illetően nem tudok tisztán látni, mások ügyében okos vagyok.:)
23:
Én rákerestem "tudományosan" a vénlány szóra, ha már pedzegetik nekem. Hát szörnyű. Régen megdobálták, kicsúfolták őket, mindenféle eszközt bevetettek a megalázásukra. A maguk primitív módján azt próbálta jelezni a közösség, hogy milyen demoralizáló tényező egy vénlány, útját állja a tovább élésnek, hagyományt szeg stb.
Persze ez primitív megközelítés, ma már árnyaltabb ennek is a kezelése. De attól még nyilván nem véletlenül alakult ki. Ami nekem érzelmi problémát jelent, az lehet globálisan túlélési ösztön. Lehet nem jó a génállományom, és a természetes szelekció ma így működik?
24:
Talán nem is a jövőképünk tér el, mert amikor általánosságban beszélgettünk róla, akkor egyezett a véleményünk. Fájó ilyet mondani, de ha nem hazudik, akkor ezek szerint nem velem képzeli azt a bizonyos jövőt. Logika alapján legalábbis ez következik, nem? A struccpolitikában nem hiszek, de kell a teljes bizonyosság.
Nem nagyon van mintám, ami alapján ítéljek. Én csak azt látom, hogy a legrusnyábbnak is akad párja, aki szereti, a legocsmányabb lelkületűért is rajong valaki, én pedig teljesen átlagosként nem kellek. Én nem akarok taktikázni, nem akarok "véletlenül" teherbe esni, hogy elvegyenek - ilyen áron nem ér semmit az egész.
4 próbálkozáson (párkapcsolaton) vagyok túl, illetve most vagyok a negyedikben. Tovább már nem bírnék próbálkozni. Valamiért erősen él bennem, hogy az életet eldobni bűn, így ezt sem szeretném. Viszont élni kell valamiért, és úgy néz ki itt az ideje megtalálnom azt a valamit, amiért érdemes.
25:
Ha már így alakul, nem szeretném feladni, magamévá tenném a vénlány mentalitást. Milyennek kellene lennem?
34 éves 10 hónapos és 1 napos vagyok.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!