Ha lenne lehetőségetek, ti kimennétek külföldre munkát vállalni, vagy maradnátok itthon, a szeretteitek mellett?

9-es vagyok, én nem gyávaságnak hívnám, legalábbis részemről biztosan nem az. Elég merész döntéseket hoztam már az életben, vállalkozásba fogtunk, már nem is az elsőbe, a szüleimtől is nagyon könnyen leváltam, elköltöztem stb. De a honvágy az más, nem gyávaságnak mondanám, hanem valamiféle érzelmi alapú ragaszkodásnak, amiben szerintem semmi rossz nincsen az égvilágon. Az ember ragaszkodik ahhoz, amit szeret, ez így van rendjén.

Én kimennék. És ki is fogok, kint is fogok élni és tanulni februártól (najó a kint élés még lehet csak később lesz). Semmiképp se maradnék itthon. Ha tudsz megfelelően azon a nyelven beszélni, akkor tudsz munkát vállalni, végiggondolni hogy mihez szeretnél magaddal kezdeni. Itthon csak rosszabb lesz, nem is akarnék itthon maradni a családom nyakán, önállóan szeretnék lenni, dolgozni, hogy egyszer visszaadhassak én is nekik abból a sokból amit ők adtak nekem, hogy kijuthassak egyáltalán.

Én is külföldön élek (Franciao.), itt is mentem férjhez. Elötte dolgoztam Angliában, Ausztriában, kis ideig Belgiumban. 19 évesen jöttem rá (most vagyok 28), hogy nem tudnék Magyarországon élni..ott van a családom, a lakásom..de semmiféleképp nem mennék vissza. Nekem nem volt soha honvágyam..nem vágytam haza..Ha valakit látni akarok vagy hazalátogatok, vagy küldök egy repjegyet. Bárhol otthon érzem magam, ahol megtalálom a -lelkinyugalmamat.

Tudom már nem aktuális, de válaszolok hátha másban is felmerul és éppen aktualisa van e kérdésnek. Leirom a saját helyzetem, talán választ adok vele, persze mindenkinek más élethelyzete van, és abbol kell kiindulni.Jelenleg énis azon örlödök, hogy menyjek maradjak (26/f) voltam már németországban 4'5 évet, és haza is jöttem merthát honvágy stb hazahozott. Most itthon vagyok 2 éve. Jelenleg dolgozom 120e forintot keresek. Nincs hitelem, nincs gyermekem akit eltartani kell. Szulökkel lakom, idehaza keresek besegitek és nem elég Pedig csak rezsibe segitek be +konyha stb. Nem élek nagylábon, de nem elég a pénz és még szarabbul élnék ha egyedül, v barátnövel fizetnék albérletet stbit.hazára tervezek mármint szulöi házba mert nagy, de javítani kellene. Surgösen! A tetö meg van rogyva, bármikor ránk rogyhat, plusz aprobb kényelmi dolgok központi ez az. Autot is szeretnék, de igy hogy az ember 1-jén 3000 Ft al marad nehéz valamit is félre tenni. Nem panaszkodok, éhezni nem éhezunk, de kivagyunk számolva kö keményen minden honapra. Nincs értelme gondolkodni a kulföldön, föleg ha az embernek tapasztalata, nyelvtudása is van hozzá. Ha valaki én tudom milyen jo érzés furdözni a család szeretetében, barátokkal körulvenni magunkat, és a megszokott környezetunkben éldegélni, de ettöl nem vagyok/vagyunk elörébb. Nem akarom hogy ránk döljön a ház, nem akarom egyik zsebemböl a másikba rakosgatni az ezrest azt várva hogy mikor adodik valami váratlan gánya, amiböl épp az az egy ezres huzna ki (betegség, gyogyszervásárlás stb) talán megborzongato dolgok amiket ide irok, de annyira mem is olyan ritka ma magyarordzágon. Biztos sokakat érint. Én azt mondom ha van eröd, menyjen mindenki, csinálja meg magát, mert a sult galamb nem fog repulni, egy bizonyos szinten meg mindenki élni akar. Azért meg tenni kell. Hajrá mindenkinek.