Hogyan értessem meg anyámmal, hogy nem vagyok házi cseléd?

Sajnálom, ha ennyire buták vagytok, nem tudok ezzel mit kezdeni. Nem a saját igazamat akarom látni, főleg hogy nem megerősítést kértem, hanem ötletet (de erre 1-2 kivételt leszámítva senki nem tudott válaszolni). Itt páran leragadtak annál, hogy nekem derogál a házi munka. Ezt egy szóval sem írtam, sose derogált. Azt pedig senki nem akarja valahogy megérteni és felfogni, hogy itt nem annyi a házi munka amiről ti beszéltek, hogy kicsit felmosok és főzök, hanem nehéz fizikai munkákból vagy időigényes dolgokból áll a napom, amivel sokszor szó szerint este végzek. Hiába megyek egy 10 perces dolgot intézni, ha órákat kell sétálnom amiatt is. Én elhiszem, hogy aki Pesten a belvárosban lakik és minden 1 percnyire van tőle vagy kocsi nélkül meg sem moccan, az nem tudja ezeket elképzelni, de nem mindenki ilyen helyeken lakik.

A lényeg pedig az, hogy az álláskeresésnek kéne első helyen lennie, és ez nem egy olyan dolog, hogy felnézek 10 percre, hanem végig kell nézni ezernyi portált, magyart és külföldit, az adott munkának megfelelően alakítani az önéletrajzon, motivációs levelet írni, stb. stb. Ha valaki ezt tisztességesen csinálja és intenzíven keres, nem lehet napi 1 óra alatt letudni. Ezek tények, nem én találtam ki.

Az meg, hogy xy anyuka milyen, és? Én is dolgoztam már két munkahelyen, mellette jártam iskolába, végeztem az alap házi munkát és van 2 kutyánk, akikkel kell foglalkozni. Most munkám nincs, a kutyákkal ugyanúgy törődöm, a nyelvtanulásra valamennyi időm marad, de ez nagyon kevés, és nem tudok így elég gyorsan haladni. Ráadásul cserébe folyamatosan kapom az extra elvégzendő feladatokat. Az álláskeresésre így nem jut elég idő. De buta emberekkel nem tudok mit kezdeni, megyek is, mert leírhatom harmincféleképpen, nem értitek meg. Gondolom unatkozó, megkeseredett háziasszonyok vagytok, akik örülnek, hogy végre valahol be lehet szólni valakinek. Akkor csak hajrá.