Hogyan legyen normális viszonyom a párom anyukájával?
2 éves kapcsolat, szinte minden nap találkozunk, de a barátom még anyukájával él (ott a szülők elváltak, ők ketten vannak).
Úgy fél év után már világos volt, hogy nem kedvel engem, ami nem lenne baj, de azt nem értem, mért kell szurkálódni.
Hozzáteszem, soha nem voltam vele tiszteletlen vagy bunkó, tehát nem érdemltem ki a beszólásait. Nem is olyan a természetem, hogy bárkivel ilyen legyek.
Neki nem tetszik, hogy én "kényelmes" vagyok. Való igaz, a munkahelyem tényleg kényelmes, a fizetéshez képest rövid a munkaidő és rugalmas, és munkaidőben sem kell megszakadni. Hazamegyek és szép kényelmesen elvégzem minden dolgomat, soha nem kell kapkodni semmivel. Tehát: soha nem lótok futok egyik helyről a másikra, és sosem kell ugrálnom. Egyébként tanultam, dolgozom, egyedül élek, főzök, háztartást vezetek.
Ő sokszor este 7-re esik csak haza és utána áll neki főzni, vagy kora reggel intézi a bevásárlást. Eleve egy pörgős természet, de az időbeosztása miatt is kénytelen az lenni.
Időről időre mindig beszólogat, hogy én milyen kényelmes vagyok, a mai világban nem lehet ilyennek lenni, meg ha én az ő helyén dolgoznék, majd megtudnám.
Eleve nem értem, miért fáj neki, én hogy élek, mikor semmi köze hozzá.
Főzni szoktam, sütni nem. Ezen is ki volt akadva, hogy "sütni is tudni kell, mert mindenkinek keresni kell a kedvét a családban. Mondom oké, de egyelőre egyedül élek, és amire nincs igényem, azt nem csinálom.
Számtalanszor elmondja, hogy "bezzeg az Anita, nézd meg az Anitát" (ő a lánya.). De én nem vagyok Anita, soha nem is leszek, és nem is akarok másnak megfelelni.
Eddig mindent lenyeltem, mert nem akartam veszekedéseket. De ez sem jó, hogy olyanért piszkálnak, amihez 1. másnak semmi köze 2. szerintem semmi baj nincs velem, mert mindenki úgy él, ahogy akar.
Már nem is megyek szívesen a barátomékhoz, és mindig feszélyezve érzem magam az anyja társaságában. + mivel sok mindenbe beleköt, eljutottam oda, hogy magamtól már eleve nem is beszélek vele, inkább nem mondok egyáltalán semmit, csak köszönök.
mit lehet ilyenkor tenni?
válasza:Azt nem írtad le, hogy párod hogy áll a helyzethez. Igazat ad anyukájának, vagy szerinte jó úgy minden ahogy van? Ez azért fontos infó lenne.
Egy biztos, más kedvéért nem változtatnék. Örülnék, ha nyugodt az életem, minek annyira pörögni, ha nem muszáj?
válasza:Teljesen más emberek vagytok, te kényelmesen, lazán veszed az életet, ő meg pörgősen, szabályszerűen. Ezért nem érti, hogy a fia "hogy szerethet" téged, amikor olyan más vagy mint ő. Ez lehet az alap gond. Megoldás csak egy van. Elfogadni és elviselni olyannak egymást, amilyen. Kritizálás és kötekedés nélkül. Ehhez csak egy eszköz van, az intelligencia. Neked megvan, de ez kevés ha anyósnak nincs. Osztani olyat nem lehet.
Azért próbálj meg vele beszélni erről, egész szépen leírtad nekünk, valahogy ugyanezt kéne neki is szóba. Esetleg hátha a párod is segítene ebben.
válasza:A pasid az anyjával lakik még 2 év után is. Miért nem laktok együtt?
Hogyan reagál az anyja beszólásaira. Megvéd? Legalább megpróbál megvédeni?
Gondolom nem. Anyuci pici fiával vagy együtt.
Alapvetően azt se értem, tőlem mit akar, amikor nincs is hova pörögnöm. Nincsen gyerekem, panelben élek ami nem jár sok munkával, hazaérek már délután 3-ra, és jut idő a világon mindenre, nyugodt tempóban.
Tehát nincs dolgom, amit meg kéne csinálni, de nem teszem.
Egyébként a barátom totál ugyanolyan temperamentum, mint én, csak férfiban. Anyukája őt is folyton piszkálja ezért.
válasza: válasza:Hát én nem nagyon küzdenék a barátságáért, mert látszik, hogy nem csíp. Annyi, hogy igyekezném megtartani a békét, nem kötekednék. Eleresztenék mindent a fülem mellett, rábólintanék, esetleg ha belemegy bizonyos témákba, amit ellenőrizni nem tud, akkor azt mondanám amit hallani szeretne és ennyi.
Természetesen hozzájuk sosem költöznék a helyedben. A pároddal kellene külön költöznöd és úgy, hogy az anyja nem ad ehhez anyagi segítséget, mert akkor nincs joga ott lenni és dirigálni. Vendégként meg néha elviselném.
Ilyen hozzáállású nővel hiába próbálkozol, nem lesz felhőtlen jóviszony.
Ha pedig a párod erősen az anyjára hallgat, az a kapcsolta megromlását is előidézheti, szóval csak óvataosan! Beszélj vele, hogy ő mit gondol mindenről...
válasza: válasza: válasza:Miért nem költöztök össze?
Nálunk is ez volt,én szeretek hétvégén délig aludni,melóból hazaérve egy órát lustálkodni,csinálom amihez kedvem van.Párom ugyanilyen.Első egy évben hallgathattuk,hog igy élni nem lehet,hétvégén fel kell kelni,és csinálni a dolgunk (de mit?), a pénzt gyűjtögetni kell,nem szabad hosszúhétvégézni, bulizni, stb, stb.
Összeköltöztünk egy év járás után,fél órára lakik,de csak 2-3 hetente látogatjuk,így örül,hogy lát minket.eleinte mentünk hetente,akkor kötözködött.Ritkábban lát,jobban örül.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!