Nem voltak jobbak azok az idők mikor még a férfi volt az úr a háznál?

Nem. Normális esteben soha nem volt az úr a férfi a háznál, csak azt hitte. Ezt verte beléjük a katolicizmus, kivált a viktoriánus kor, és ezt hitték jónak.

Nem azzal van a baj, hogy az OKOS nők ma másként élhetnek (a viktoriánus és a korábbi időkben is életk egyedül, nagynéniként, NYUGATON - Magyarországon szinte elfogadhatatlan volt az, hogy egy nő ne menjen férjez és ne szüljön), hanem azzal, hogy a buta nők, akik másra sem valóak, csak anyának, és a buta pasik, akik apának és igahúzónak, ma mind azt képzelik, hogy VALAKIK.

Pedig az átlag ma is csak átlag és mindig is az lesz. Csak a felfújt nárcisztikus "értékrend" szerint lehet ma minden ember zseni.

Olvaassatok klasszikusokat! Facebookra ragadás helyett sokkal többet segít. Nézd meg Kosztolányi Dezső Pacsirta c. művéből készült filmet! Nézd meg, milyen kiválóan ábrázolja még a film is azt, hogy mi volt a magyar valósáág 1899-ben! Pedig akkor "elvileg" a férfii volt az úr... :)

Nem volt türelmem végigolvasni a hozzászólásokat, lehet, hogy ismétlek valakit. De ekkora hülyeségre azt hiszem muszáj válaszolni.

Egy normális kapcsolatban, házasságban nincs olyan, hogy ki az úr a háznál. A felek megbeszélik a dolgaikat és közösen döntenek. Ha nem egyezik a véleményük, akkor sem az van amit a ház ura akar, hanem kompromisszumot kötnek.

Egy normális kapcsolatban mindkét fél figyel a másik igényeire. Ha a nőbe több ambíció szorult a háztartási munkánál, akkor a párja támogatja ebben, nem pedig maradi családmintákkal/felfogással próbálja visszahúzni. Ha pedig a férfi már családra vágyik, (meg a nő is), akkor a nő egy kicsit visszavesz a karrierista ambícióiból és a családra koncentrál.

Szerintem így kell hogy működjön egy kapcsolat, és nincs szükség sem urakra, sem papucsokra.

NEm. Az, hogy a férfi mondja meg mi van...az mindig is egy fas.zság volt.

Itt nem azzal van a baj, hogy a nő "kitörtek" ebből a másodrangú szerepkörből...hanem magával az adott egyénnel aki nem tudja mi lenne a dolga, a szerepe a családon belül...illetve a médiával, a világgal, és a sok-sok birkával akik bégetve menetelnek a főbirka után... Legyen szó nőről, vagy férfiról...tök mindegy.

A régi idők már rég elmúltak, nem ártana továbblépni. Számomra felháborító, ha egy férfi csak takarítógépnek meg gyerekszülő gépnek látja a nőket, akiknek otthon van a helye.

Szerencsére a férjem és én egyenrangúak vagyunk, neki nem derogál házimunkát végezni, én pedig sokszor többet dolgozom, mint ő. Nálunk nics úr a háznál, mindent megbeszélünk és EGYÜTT döntünk mindenről. Ha nem egyezik a véleményünk, akkor kompromisszumokat kötünk. Szerencsére mi társak vagyunk, mindenben.

Mi egy 40 par vagyunk es nalunk a ferjem a csaladfo.

Ez az jelenti ove a tisztelet az utolso so a dontes joga vitas kerdesekben a gyerekek elott.

O kepviseli a csaladot a vilag fele.Ha barmit ket tolem valaki elosor megbeszelem vele.

Van sajat hivbatasom es nagyon jol keresek a hazimunkat kozossen vegezuk.

Tisztelem a ferjem mert egy ferfinek a buszkesege nagyon fontos cserebe o szeret es vedelmez engem (nem mintha kellene de ez jo erzessel tolti el)

Eros a kapcsolatunk pont a hagyomanyos szerepek miatt.

Hagyomanyos ferfi noi szerepek nem rosszak ha nem elnek veluk vissza.Hagyomanyos nem azt jelenti hogy en otthon ulok o meg parancsolgat.

A hagyomanyos ferfi noi szerep azt jelenti mindenki tudja mi a dolga es feladata es igy egyseget alkotunk.

A férfi akkor volt úr a háznál, amikor eltartotta a családot. Ezt ma ki tudja megtenni? Nem tanulnék 30 éves koromig ha lenne egy nagyon gazdag férjem, de mivel nincs, muszáj karrieristának lennem. Nem feltétlen az önmegvalósítás a cél, hanem hogy ne haljak majd éhen. Itt állok 22 évesen egy bsc diplomával és egy nyelvvizsgával, hát komolyabb cégek szóba sem állnak velem. Kénytelen vagyok második és harmadik nyelvet tanulnom, gyűjtenem tovább a diplomákat.

Hidd el, ugyanilyen szívesen lennék otthon 2-3 gyerekkel vagy utazgatnék, de nem tehetem meg.

Mivel mindkét fél keres általában, már nem a pasi az úr a háznál. Egyenjogúság van.

Nem voltak jobbak azok az idők.

A férfinak még talán... bár ugye egyedül kellett eltartania a családot. A nő akkoriban nem dolgozott munkahelyen.

Viszont akkoriban válás helyett a nő esetleg mérget használt. Mivel más eszköze nem nagyon volt...

Nem.

De tényleg kérdező, megcsaltak? Felszarvaztak? Azt mondták, kicsi a p...öd? Talán tényleg ver az asszony? Vagy mi van, mi ez a nagy férfiimádat? Vagy talán nőgyűlölő meleg vagy?

Csak azért, mert valami régen volt valahogy, nem jelenti azt, hogy jó volt, vagy hogy élvezték, akik benne voltak.

Ezerféleképpen alakulhatott volna a világ. Ez az, amit sokan nem értenek meg. Hogy a férfiak "uralkodása" nem magától értetődő. Ha mint egy játékot, lennullázhatnánk a világot, és újrakezdenénk, lehet, hogy mások lettek volna az "uralkodók". A nők, a vöröshajúak, a magas emberek, a kékszeműek...

Szerintem az egyetlen oka annak, hogy a férfiak voltak az "urak" az volt, hogy nem tudják irányítani a szexuális érzéseiket. Ezt halálosan komolyan, és előítélet nélkül gondolom. Gondoljatok bele, nemtől függetlenül. Ott vagy te, egy ember, azt hiszed, mindent tudsz magaddal kapcsolatban iránytani. Hogy mit mondasz, hogy nézel ki, mit veszel fel. És akkor jön egy másik ember, aki picit más mint te, és szexuálisan vonzónak találod, és ez egy csomó mindentől elveszi az eszed akaratodon kívül. Ezért tekerik lepedőbe keleten a nőket. Mintha letakarnád a csokitortát diéta közben.

"Nők önmegvalósító törekvése gyökeresen pusztítja el a családi értékrendeket."

En ezzel nem ertek egyet. Egy nonek is ugyanolyan joga van megvalositani magat!

Ami nekem bantja a szememet az az, hogy a valas eseten nagyon a nok fele billen a merleg nyelve. Ha a no bemondja az unalmast, akkor viszi a vagyon felet, a 2 gyereket, plusz az exferj fizujanak 40 szazalekat.

Hat eleg vonzo! Es mit ne mondjak, rohadt fair a ferjekkel szemben! Ezert csokkenhetett le a felesegek toleranciaszintje, ami viszont hatranyos a csalad egybentartasahoz.

Mondjuk az is igaz, hogy regen kevesbe rinyaltak, hogy "Jajj! Nem vagyok boldog."