Akinek a családjában komolyabb betegség van, az elmondta a munkatársainak, esetleg iskola társainak akár szűkebb körben is?

Én elmondtam a suliban, de nem változott semmi, nem voltak toleránsabbak, ha nem sikerült úgy teljesíteni, mint máskor.

Már nem járhatok, leromlott az állapotom, de gondolom ha járnék, minden ugyanúgy lenne. Ez annyiból jó, hogy legalább nem sajnálják az embert folyton, csak néha szükség van egy kis toleranciára, pl. ha valami nehezebben megy.

Kitartást a Családodnak, Neked is!

22/f

Ha szóba kerül nem fogok hazundni meg kikerülni, elmondom. Nem szégyellem, nem értem miért kellene titkolni. Magamtól nem szoktam reklámozni.

Ha meg másról van szó, akkor csak annyit szeretnék, hogy ne rajtam "verje" le a bántatát.

Alapvetően magamba tartó típus vagyok. A gondjaimról nem szoktam beszélni a környezetemben, se a kicsikről, se a nagyokról. Családunkban is volt már nagyon közeli hozzátartozóm súlyos beteg, azt sem tudta a környezetem. Nem azért, mert nem akartam, hogy sajnáljanak, hanem valami olyasmi miatt, amit te is írtál, hogy talán nem fogja őket annyira édekelni mint engem, esetleg nem úgy reagálnak rá amit el tudnék viselni. Szóval hogy az ilyesmit sokkal nagyobb volumenű dolognak tartom annál, minthogy elmondjam a munkatársamnak vagy akárkinek, akivel beszélünk róla egy percet aztán megy mindenki dolgára és az élet megy tovább mintha mit sem mondtam volna és lehet, hogy a következő percben az illető már viccet mesél valakinek. Nem várom el senkitől hogy velem szomorkodjon vagy adott esetben gyászoljon, de mivel rosszul esne az ellenkezője ezért szoktam én magamban tartani az ilyet. Van kivel beszélni az ilyesmiről, amikor időt szánunk rá, hangulatot teremtünk hozzá, úgymond megadjuk a módját, ha lehet ilyet mondani. pl. nagyszülő, szülő, testvér, unokatestvér, az ember párja, legjobb barátja.

A teljesítmény romlásakor csak annyit mondanék, hogy családi nehézségek miatt van ez meg az, ha már konkrétan rákérdeznének. Hogy én hogy reagálnék egy ilyen esetben ha nekem mondaná valaki? Biztos vagyok benne, hogy nem tudnám kellőképpen lereagálni. Kevés lennék hozzá.