Mit gondoltok a kapcsolatunkrol? Van vajon jovoje?

Kulfoldon elunk a parommal, o eljegyzest szeretne, gyerekeket, csaladot. 1,5 eve vagyunk egyutt, itt ismerkedtunk meg. Vannak problemak a kapcsolatunkban, fokent a penz miatt. En szeretnek hazamenni es erre gyujteni, o pedig minden penzt elszor. Ha meg akarom beszelni, csak sertodes van belole. Tegnap nezegettem az allasokat Magyarorszagon, mindenhova minimum kozepfoku vegzettseget kernek. Neki 8 altalanosa van. Lett volna lehetosege egy nyelvtanfolyamra, heti egyszer 3 ora. Ezutan tovabb lehetett volna tanulni, megszerezhette volna itt is az erettsegit, szakmat. De nem ment el, mert o faradt. En mentem volna, de nem tudtam megoldani a munkahelyen. Ot elvitte volna a fonoke. Gondolom ha hazamennenk, akkor is faradt lenne iskolaba menni, igy pedig meg szalagmunkara sem nagyon veszik fel. Raadasul nem tudom, otthon hogy fogunk megelni, ha neki igy sincs soha penze. Kulon kasszan vagyunk az en keresemre, mert mikor kozos volt, minden penzem elment, holott en mindig is tudtam felrerakni. O nem tud, bar az o fizetese joval tobb, mint az enyem. Probalkoztam, beszeljuk meg, mire koltott, mi az, ami nem olyan fontos, irjuk fel, olyankor sertodotten otthagy, hogy hagyjuk, aztan durcas napokig. Masik problema, hogy addig minden szep es jo, szeret es imad, amig ketten vagyunk. Nem nagyon voltak barataim, fokent a nyelvtudas hianya miatt, most, hogy jol megy a nyelv, mar vannak. Ha szeretnek elmenni baratnokkel valahova, pofakat vag, ha telefonalok valakivel, rogton szidni kezdi, hogy xy miert is idiota, vagy pedig biztos szerelmes vagyok bele. Amugy en mindenkinek tetszem szerinte, mindenki engem akar. Tagadja, hogy feltekeny lenne. Nem mondja ugyan, hogy ne menjek sehova, de latom, hogy puffog, rossz erzessel megyek el, elveszi az ember kedvet. 8 honap alatt egyszer mentem el bulizni, azt egy honapig hallgattam, holott semmi rosszat nem tettem. Sosem adtam erre a viselkedesre okot. Mindenre feltekeny, amivel/akivel torodom, meg a kozos allatainktol is sajnalja az idot. Szerinte tul sokat foglalkozom veluk. Valakinek pedig kell, ha o ehhez is tul faradt. Egyedul a szuleim kivetelek, akikkel gyakran telefonalok, de ha hazamennenk, felek, ez is valtozna. Neki nincs csaladja. Sajnalom feladni ezt a kapcsolatot, mert iszonyu nagy szerelem volt, es tenyleg torodik velem, szeret engem, de akkor jo a kapcsolatunk, ha en mindig rajta csungok. En viszont igenylek mas emberi kapcsolatokat, ugy erzem, uralkodik rajtam. Addig voltam jo, amig szerencsetlen voltam, nem tudtam eligazodni ebben az orszagban, akkor o lehetett a hos, aki segit nekem. Amint egyedul onalloan boldogulok, az mar nem jo neki. Mit tennetek a helyemben? Van kozos jovonk szerintetek? En 26/N vagyok, a parom 28.