Túlzok ha azt írom ide hogy nem az a szülő aki megszüli vagy meg csinálja a gyereket, hanem az aki tisztességesen föl is neveli?

Én egyetértek veled,mert sok olyan ismerősöm van akiknek nevelőszülei vannak,és sokkal többet tettek az a gyerekért mint a biológiai anyja...Az én anyám megszült 3 lányt.Soha nem nevelt minket mert fontosabb volt neki a pia mint a gyerekei.HA néha gyakorolta az anyaságot abból se volt köszönet,mert abból állt,hogy jól megverjen minket..

Ha apánk nem nevel fel minket,akkor mindhárman egy nagy Senkik lennénk...

Azóta eltelt 20 év,és az aki anyánknak nevezi magát ma sértésnek veszi,hogy egyik lánya sem segíti őt...A szomszéd barátnőmnek az anyja sokkal többet ett értünk,sokkal több szeretetet,megértést,és tudást kapunk,mint attól aki megszült minket..

Szóval Igazad van...nem csak megszülni kell egy gyereket,hanem méltó,becsületese emberré felnevelni..

Igen tévedsz és rosszul gondolod.

Mindenkinek jár egy lehetőség.

Utolsó: lehetőség?

Kapott egy lehetőséget, teherbe esett. Kihordta a gyerekét, és nem kellett neki.

Ha véletlenül olyan helyzet adódik, hogy az anyagi körülményei nem engedhetik meg, hogy felnevelje, és örökbe adja, még tarthatja vele a kapcsolatot. És akkor a gyerek nem fogja utálni.

Szia!

nem tulzol, sőt!! Ismertem egy családot. A fiú 17 éves volt, amikor betörésen kapták rajta, és ugye a szüleit is elővették. Nem kisebbségi, és okos , értelmes srác. Az anyja tök kiakadt, hogy a fia teljesen elszemtelenedett, nem adja meg a tiszteletet és hogy nem csoda hogy idáig jutott, blabla...a fiú sírt és szinte maga elé mondta: "te mikor kérdezted meg utoljára hogy hogy vagyok?". szívbemarkoló dolog ez. Az anyja nem is foglalkozott vele, nem is beszélt vele, és "természetesen" a fia volt a hibás 100%ban. 18 évesen elköltözött, egyetemre jár, évente 2x megy haza tiszteletből. És ez még a jobbik eset, mert sok fiatal azért kallódik el, mert otthon semmilyen példa nincs előtte. Nem az óvoda, iskola feladata nevelni, téved , aki ezt hiszi!!

szerintem nem túlzol. csak ösztönös bennünk a genetikai kapcsolat fontossága, a vérszerintiség.

esély pedig 1 van. ha megszüli azt a gyereket, akkor ott a lehetőség hogy szeresse és felnevelje. ha erről lemond és a gyereket mások nevelik fel szeretetben, akkor nincs joga azt követelni, hogy igenis ő az anyja. szerintem. az anyaság nem szüléssel válik teljessé.

Mi az, hogy eldobja?? Azért a legtöbb nő akarja a gyereket, csak nem jön neki össze a lehetőség, hogy fel is tudja nevelni. Nincs apa, ő sem áll a helyzet magaslatán, alacsony az önbizalma, nem tudja, mihez kezdjen magával és a gyerekkel. Nagyon sok gyerek valami miatt, ami nekem rejtély, úgy éli meg ezt, hogy ő mint gyerek nem volt elég jó az anyjának, az meg eldobta. De itt szerintem nem erről van szó legtöbb esetben.

Ilyenkor szerintem a felnevelő szülők a valódi szülők. Az anyuka azzal, hogy lemondott a gyerekről (nem eldobta), lemondott arról is, hogy később felbukkanva bekavarjon a gyereke életébe. Főleg meg hogy eltartást, anyagi segítséget kérjen. Ez nem fair. A gyereknek meg mély lelkiismeretfurdalást okoz, ha nemet mond, és olyan indulatokat, amik a kérdésből is sütnek.

Jó ezt az egészet az érzelmekről leválasztva nézni. Anyuka megszakította a gyerekével a kapcsolatot (nem kell feltétlenül elítélni, oka lehetett rá), innen a gyerek érdeke és joga, hogy ne akarja azt újra összekötni. Az anya kötelessége maximálisan a gyerek javát keresni. Az nem érv, hogy most már olyan helyzetben vagyok, hogy tudom tartani a gyerekkel a kapcsolatot. A gyerek érdeke az elsődleges, és ezért nem kell a gyereknek lelkiismeretfurdalásának lenni.