Utálom a 8éves unokahúgom és az anyját, úgy érzem vele jött a baj?
Szóval a nagyszüleim imádni valóak. Mindig is dolgos segítőkész emberek voltak. Az ő házasságukat sokan irigyelték annyira szép volt. Anyumnak az öccse (a nagybátyám) mindig is cserélgette a nőket amikor is 9 évvel ezelőtt összejött egy roma csajjal. 3 hónapja voltak együtt amikor bejelentették esküvő lesz ugyanis úton van a baba.Nagyszüleim nem örültek ennek, már annak se, hogy roma volt a lány mert kétszínű volt, de soha egy rossz szót se szóltak támogatták őket. Az egész esküvőt ők fizették. Gondolhatjátok micsoda banzáj volt. A csajnak 9 testvére van stb...
Megvolt az esküvő, megszületett a baba. Unokahúgom 1 éves volt amikor majdnem le esett a lépcsőröl de mamám alá nyúlt rá esett a kezére és eltört a könyöke. (egyébként nagyon fiatalos és mozgékonyak a nagyszüleim) Megműtötték. 3 éves volt amikor mamám biciklizni vitte unokahúgom. Valami gyerek bicajjal beléjük ment, elestek mamám be pisilt, de úgy kínzó fájdalmak között haza tolta a biciklit unkahúgommal együtt. Otthon mentőt kellett hívni mert eltört a gerince. 4éves vlt az u.húgom amikr mamám mellébe ütött véletlenül. Mellrákja lett mamámnak, le kellett műteni az egyik mellét. Iszonyú időszak volt. Aztán nem sokkal később mamámnak tüdőrákja lett. (sosem cigizett vagy ivott). Jött az újabb huza vona majd a végén gyógyultnak nyílvánították. Nem sokáig tartott. Egyik pillanatról a másikra az egyik nap elvesztette a látását. Kiderült, hogy jobb és bal oldali agydaganata van. Megműtötték. Lassult a beszéde és a mozgása, de olyan hamar felépült, olyan erős volt, hogy mindenki csak pislogott. Majd újra tüdőrákja lett. Kezdődött minden előröl. Közben a u.húgom anyja, olyanokat mondott a mamámnak, hogy "jajjj anyukának már soha sem fog vissza nőni a haja"...és ezt csendben tűrtük sokáig. Majd az u.húgomat megverte az anyja mert nem akart tanulni. Mamám rá szólt, hogy ne bántsa a gyereket. Erre a csaj felvett egy seprűt és megakarta ütni. Papóm és nagybátyám fogta le. Folyamatosan azt ordította, hogy elátkozz mindenkit, és reméli, hogy mama belehal a rákba. Szörnyű volt. Volt egy időszak amig nem beszéltek de aztán közölték, hogy úton van a 2. baba és mamám!!!! ment bocsánatot kérni attól a nőtöl, hogy béküljenek ki! Megtörtént. A tüdőrákból felépült...de nem sokáig tartott az öröm. Csont rákja lett. Méghozzá ott ahol anno eltört a gerince. Sokat szenvedett de valahol már mindenki feladta. Be került a kórházba ugyanis akkora fájdalmai voltak, hogy már nem tudott önállóan csinálni semmit, jobbnak látták az orvosok ha bent marad. Aztán jött a legrosszabb része..amikor már tudtuk, hogy itt a vég...képzelődött, fel se fogta, hogy ott vagyunk mellette. Elbúcsúztunk, majd az egyik délután légzésbénulásban meghalt. Eljött a temetés, papóm ájulásig sírta magát. A nagylétszámú roma rokonságból senki sem jött el az temetésre. (mondván nem volt pénz) Látszólag u.húgom anyja össze is veszett a családjávál mennyire szánalmasak és kétszínűek. Nem tudom valós vita volt e. Ennek már 2 hónapja. Épp mamám halála előtt 1 nappal született meg a 2. unoka egy kisfiú. Iránta, valahogy nem érzek utálatot. Talán mert még nem történt semmi baj. De az unokahúgomat nem tudom szeretni. Úgy érzem vele jött a baj...na meg az anyjával. Nem tudják, hogy utálom, egyedül anyumnak mondtam...ő szereti, bár az anyját ő sem. Mit lehet tenni? Hogy kedveljem meg őt? Iszonyú kellemetlenül érzem magam ha találkoznom kell vele. Nem tudok úgy játszani vele úgy beszélni vele, hogy ne jusson eszembe mamám és ne érezzek a gyerek és az anyja iránt utálatot (gyűlöletet?) :/ 21/L
válasza:
válasza:Nem kamuzok, nem is értem miért találnék ki ilyet, miért pazarolnám erre az időm, hogy regényt írok valami olyasmiről ami nem történt meg.
De SAJNOS ez igenis valós, nem kérem , hogy hidd el vagy, hogy válaszolj erre.
Ellenben hozzáteszem a gerinctörés nem mindig jár a járóképesség elveszítésével, nem egyenlő a kerekesszékkel!!
válasza: válasza: válasza: válasza:Az unokatestvéred semmiről nem tehet.
A nagybátyád maga választotta a roma csajt, nem hiszem, hogy pisztolyt fogtak volna a fejéhez, hogy feküdjön le vele.
Attól, hogy összeházasodnak, nem lett volna kötelező lagzit tartani. Az, hogy az egész esküvőt a nagyszüleid fizessék, sem volt kötelező. Nem fizetik, nincs lagzi.
Az, hogy az unokatestvéred 1 éves korában a nagymamád olyan rosszul kapott utána, hogy eltört a könyöke, nem a gyerek hibája.
A biciklis esetről meg aztán végképp nem tehet a gyerek. Akkoriban már volt mobiltelefon, hazaszólhatott volna nagymamád, vagy megkérhetett volna valakit az utcán, hogy hívja a mentőket.
Mellrákja sem attól lett, hogy a kislány véletlenül megütötte.
Tüdőrákja meg aztán végképp nem a gyerek miatt.
A rákosokat 5 év tünetmentesség után nyilvánítják gyógyultnak: most 8 éves az unokatestvéred, amikor nagymamátok tüdőrákos lett 4 éves volt, ez eddig is csak 4 év.
Az agydaganat sajnos pont ilyen, hogy egyik pillanatról a másikra jön elő valami nagyon súlyos tünet. Az agydaganatot mindig valamilyen más daganat okozza. A műtét után kezdik el vizsgálni a szövetminták alapján, hogy honnan indult a daganat, mi okozta az áttétet. (közeli rokonom most megy át ezen)
21 évesen már felfoghatnád hogy a rengeteg rákos betegség nem azért alakult ki nagymamádban, mert a menye bekerült a családba. Főleg nem az unokatestvéred miatt.
Ezzel a gondolatmenettel magát nagymamádat okolhatnád a betegségeiért: az ő fia ejtette teherbe a cigány lányt, ő vette feleségül. A nagybátyádat meg a nagymamádék nevelték olyanra amilyen. "Anyumnak az öccse (a nagybátyám) mindig is cserélgette a nőket" Remek jellem, nagyszerű nevelés. Még jó hogy nem büszke vagy rá, hogy ilyen.
"Nagyszüleim nem örültek ennek, már annak se, hogy roma volt a lány mert kétszínű volt, de soha egy rossz szót se szóltak támogatták őket. Az egész esküvőt ők fizették. Gondolhatjátok micsoda banzáj volt. A csajnak 9 testvére van stb..."
Attól, hogy roma, még nem lesz kétszínű. Másrészt meg sok nem roma is kétszínű.
Sokszor nem is kell szólni, eléggé lehet éreztetni is valakivel, hogy nemkívánatos.
Ha meg annyira nem örültek, mi a fenének csináltak nagy banzájt?
Te gondolod valamilyennek a nagyszüleidet, mások meg esetleg teljesen másnak látják őket.
Ne hidd, hogy létezik olyan ember, akit mindenki imádni valónak tart.
"Az ő házasságukat sokan irigyelték annyira szép volt." Csak hallanád néha, hogy ugyanazok az emberek mit mondanak a hátuk/hátatok mögött.
"A nagylétszámú roma rokonságból senki sem jött el az temetésre." Ugyan kiket vártál közülük? Maximum a lány szülei akiket elvárhattál volna, feltéve, ha jóban voltak a nagyszüleiddel, vagy a nagybátyáddal. De a többi rokona ugyan minek ment volna oda?
A legjobban tennéd, ha kerülnéd az unokatestvéred.
A gyereknek az lenne a legjobb.
Ne gondold, hogy előbb-utóbb (és inkább előbb, mint utóbb) nem veszi észre az unokatestvéred és az anyja is, hogy utálod őket.
Az egész történetből szerencsétlen kislányt sajnálom.
válasza:Szőrnyű betegség a rák, sajnálom mamádat, de ez roma rokonság meg unoka nélkül is kialakult volna.
Sűrűn előfordul, hogy egy szeretett ember elvesztésénél vagy nagyobb pszichés stressznél az ember elkezd másokat illetve magát hibáztatni, mert nem tudja feldolgozni a történteket.
Tudom, hogy imádták a nagyszüleimet, tudom , hogy a hátuk mögött miket beszéltek róluk. Rengetegszer hallottam emberek véleményét a nagyszüleimről mikor pl buszra vártam és hallottam ahogy a falu "magdianyusai" miről beszélnek.
A csaj a nagybátyámnak kalandnak indult (ő maga mondta) a terhesség váratlanul érte őt is. (elvileg gyógyszert szedett a csaj) A baba jöttével egyértelmű volt az esküvő, nagyszüleim részéről egyértelmű volt az esküvő finanszírozása. Hiszen az egyetlen fiúk megnősült, és ha családja be sem segített ők akkor is szép esküvőt akartak nekik.
A temetésre én igenis vártam volna a családjából valakit, nem azt mondtam, hogy csődült volna oda mindenki, de rosszul esett mindenkinek , hogy 1 ember sem jött el képviselni a családot. Erre nagybátyám is nagyon kibukott, nem csak én gondolom ezt így.
A neveltetésük is anyumnak meg nagybátyámnak is elég szigorú volt. Jól tanultak mindig is. A 70-es 80-as években nagyon is szigorúan nevelték őket abból itélve amiket folyamatosan meséltek. 18 éves volt nagybátyám amikor külföldre utazott dolgozni, ott esett a nagy szerelembe , a csalódás után lett ilyen nagy csajozó gép. De ez most nem ide tartozik.
Pontosan ezért írtam a kérdést mert engem is bánt ez az érzés ez a gondolat. Tudom, hogy nem helyes, tudom, hogy nem tehet róla az unokahúgom, szeretnék normálisan viszonyulni hozzá, de nem tudom hogyan. Nem nagyon tudom elkerülni a találkozást vele, pedig ha tehettem mindig kerültem. Szeret velem lenni, normálisan viselkedek vele, de amit belül érzek az felemészt.
válasza:Törött gerinccel felállt és hazament??? Inkább vegyél elő egy orvosi könyvet.
Ha elolvastad a gerinctöréses részt, akkor térj át a rákra. Attól, hogy beleütnek a mellébe, nem lesz rákja.
Gyászold el nagymamádat magadban. Részvétem az elvesztése miatt. De a kislány nem tehet semmiről.
Nem kell játszanod a kislánnyal, ha nem akarsz. Anyukád tudja hogy érzel, majd ő kiment.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!