Ez apakomplexus?
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Amúgy én is inkább az idősebbekkel tudtam volna elképzelni kapcsolatot mindig is. :) Emlékszem, hogy még 5-6 éves koromtól egészen az egész tizenéves koromon át a kb. 25 éves fiúk tetszettek. Gondoltam én is, hogy normális-e ez így, de hát ez van.
De mostanra, így huszonéves koromra egész normális párkapcsolatom van, két évvel idősebb a párom. Viszont ugyanazt az erős férfit látom benne, amit mindig is kerestem, egy férfit, aki képes lesz gondoskodni a családról, akire felnézhetek.
Ez nem feltétlen apakomplexus, csak a férfit keresed, és meg is fogod találni, ha nem éred be akármilyen fiukával, ami divatos manapság.
Szia!
Nekem elváltak a szüleim 11 éves koromban. Most 14 éves vagyok és velem is pont ugyan ez van. Én is egy sokkalta idősebb férfival tudom elképzelni az életemet. Nálam az apakomplexus nem csak a szüleim vállása váltotta ki hanem az is hogy engem a korombeliek ovodás korom óta piszkáltak a súlyommal... :/ Engem ez mindig is nagy trauma ként ért. Amiko meg kezdtem úgymond "felnőni" (ha szabad így kifejeznem magam :) ) akkor megtaláltam a felnött férfiakban azt amit a korombeliekben nem. Megláttam egy amolyan érettséget. Együtt érzek veled! :) 14/L
Engem is piszkáltak. A velem egyidős/és a fiatalabb fiúk is... Lehet ezért utálom őket. Éretlen gyerekeknek tűnnek a szememben.
Igen, én is így vagyok.
(17/L már)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!