MEGŐRÜLÖK! Anyám mindig átnézi a szemetünket, mit tehetnék?

Sajnos ez ismerős. Az én anyám a használt betétjeimet szedte vissza a kukából és csomagolta ki, hogy megnézze: tényleg menstruálok-e. Na nem mintha terhességemtől tartott volna vagy ilyesmi. Nem. Egyszerűen szerinte pazarlom a betétet -- pedig hát nem gondolnám, hogy az átlagosnál erősebb és hosszabb vérzésemről (=sok betétre van szükségem, valóban, 60-80 db elfogy egy ciklus alkalmával...) én tehetnék.

Ha 15 év alatt ezt nem fogta fel, akkor már nem is fogja. Vagy?...

Ráadául másfél éve küszködöm candidával, ami igen erős folyással jár, tehát a menstruációk között is betétet hordok, hogy ne kenjek vele össze mindent. (Hiába voltam már milliószor orvosnál, próbáltam ki már az összes Magyarországon elérhető készítményt, semmi, semmi és semmi. Komolyan mondom, legszívesebben kimiskároltatnám magam.)

De anyám ezt se érti meg, és nem hiszi el.

Az anyád egy olyan korban nőtt fel, amikor minden garast meg kellett becsülni ahhoz, hogy egyről a kettőre jussanak.

Nem engedhették meg maguknak, hogy a még használható strandpapucs helyett egy másikat vegyenek. ( a strandpapucs helyére bármit belegondolhatsz). Te kidobálod a dolgokat, mert más a fontos a számodra. Pénzetek ugyan nincs az elköltözésre, de fontosabb neked a divatos öltözködés, mint a takarékoskodás. Anyukádban rögzült a takarékoskodás: ezért nem szabad elítélned. Dobd úgy ki a dolgokat, hogy ne legyenek használhatók más számára.

A lomtalanításkor minden lom valakinek hasznos lehet, és el is viszik. Légy megértőbb az anyukáddal. Ez tényleg piti dolog ahhoz, hogy orrolj rá ezért.

Tudod....vagy megszoksz, vagy megszöksz...:(:(

Én is voltam hasonló helyzetben, tudom miről beszélsz. Nem tudsz mást tenni, minthogy gyűjtögettek, és egyszer talán el tudtok menni onnan.

De valóban, jó ötlet a darabolgatás. Csak kicsit xar érzés, hogy még a saját szemetesedbe sem dobhatsz ki semmit amiről azt akarod hogy más ne lássa. :(

Amíg együtt éltek ez lesz. Az is igaz, hogy ők más korban nőttek fel, spórolni kellett, nem dobáltak annyi mindent mint mi. Bár hozzáteszem akkoriban tényleg kibírt 5 évet egy papucs.

Sajnos amíg ott laktok nem nagyon tudsz mit tenni, de tudom milyen kellemetlen amikor még a zacskód is belenéznek, hogy mit vásároltál. :S

Lehet kegyetlennek tűnök,de én anyósommal éltem át ezt!

Mindig beleturkált a szemétbe,átnézegette,lecseszett minket hogy az,meg ez miért lett kidobva!

Ne turkáljon senki a szemetembe,mikor a véres tamponom is benne,van,szerintem ez olyan ciki.....

Na fogtam magam,és írtam bele egy lapra,és a tetejére tettem!

"ne turkálj a szemetembe,szemét!"

Igen, sajnos ez nagyon is aktuális kérdés.

Megértem azt, hogy mennyire spórolós korban éltek a szüleink, ok, de azért az anyukák/anyósok sem örültek volna, ha az ő anyjuk belekontárkodott volna a dolgai közé. Látva csak anyumat, hogy milyen magabiztos és karakán. Ugyanakkor a nagyszüleink korában nem voltak ennyire meg sem bolondulva az emberek, s főleg nem volt jellemző, hogy egymás magánéletére másszanak és terpeszkedjenek, lefolytsák azt gátlástalanul. Érdekes, hogy a 20. század elején rengetegen laktak közös udvarokban, mégsem volt vita, turkálás és pletykálás, kukucskálás, hanem maximális tolerancia szomszédok és családtagok között.

Egyik lakhelyem szintén egy közös udvar, 5 szomszéddal, s egyszer véletlenül láttam, hogy a szomszédnéni turkál a szemetes konténerben, azóta a szemetemet már csak akkor viszem ki az utcára kihúzott konténerbe a szemetemet, amikor kis idő és már jön is a szemetes autó. Ezek a turkáló asszonyok az ilyesmit csak kapun belül csinálják, kapun kívül, a szomszédok előtt már szégyen lenne :).