Hogy mondjam el otthon a szüleimnek, h félcigány a barátom, akiről még nem tudnak? Eléggé a téma ellen vannak.

1 válaszoló vagyok, és mélységesen kikérem magamnak/magunknak a családom nevében, hogy nincs kivétel! Igen, aláírom, hogy több az ilyen, de igenis van kivétel! De látom semmivel sem vagyunk előrébb, mint a század elején-közepén, hogy genetika címszó alatt ítélünk el embereket. Szerintem felháborító a hozzáállásotok. De azt pl. elfelejtitek, hogy félvér a fiú...akkor a másik oldal nem is számít? A "becsületes magyar"? mert persze minden magyar az kivétel nélkül, ugye?

A Nagypapám egy cigány putriból emelkedett ki olyan körülmények közül, hogy ....tudjátok. És felépített magának Budapesten egy becsületes, normális életet. Tanult, szeretetben, becsületben nevelte fel a gyerekeit, másokat megszégyenítően sokat dolgozott. És nem ismerek nála jobb embert! Szerethetőbbet, békésebbet, önfeláldozóbbat. Könnyű látatlanban elítélni másokat úgy, hogy semmit nem tudtok róla. Vagyis de, pont azt, hogy tanul, normális körülmények között él.

Az agresszió pedig nem genetika, hanem neveltetés, szocializáció kérdése elsősorban! A ti szegénységi bizonyítványotok, amiket itt leírtatok. És meg merem kockáztatni, hogy egyikőtök sem mondaná meg rólam, hogy félcigány vagyok. Egyetemen tanítok és mellette egy színházban dolgozom, a magyar kultúrát ápolom. Van egy kisfiam, akit a legjobb tudásom szerint nevelünk a férjemmel (aki amúgy szintén felvidéki magyar :)). De itt persze alapvetően ítéltek el, csak mert leírtam a származásom. Gusztustalan és mélységesen elkeserítő ez számomra!

Azért erre a neveltetés dologra visszatérnék.

Sógornőm hivatásos nevelőszülő. 3 saját gyermeke mellett kb.6 állami gondozottat nevelt fel.Volt, akit csecsemő korától. Ahogy kamaszodtak, aki fél roma volt, elkezdtek lopni otthonról, csavarogni, parancsolni, kérni semmit nem lehetett, követelőztek, stb. A többi nem roma gyermek mind egy szálig rendes, dolgos, becsületes, családszeretők. Mindnyájan egyforma nevelést kaptak, nem volt megkülönböztetés a saját gyerektől sem. Akkor miről is beszélünk?