Összetett gondok. Padlón érzem magam! Velem van a gond?

20 éves lány vagyok. Lehet hogy nevetségesnek hangzik, de szeretném a segítségeteket kérni, nagyon rosszul érzem magam. Amióta tudom az eszem mindig voltak kutyáim itthon. Legutóbb 2 kutyám volt, fajtiszták, 6 évig laktak itt. A szomszédjaim azzal fenyegettek hogy feljelentenek mert ugat a kutya hajnalban és nem tudnak tőlük aludni ( teszem fel a kérdést a kutyának nem az a dolga h ugasson? ). És anyámék a tudtom nélkül eladták őket egy szép napon. Sírtam értük, de hát már mit lehetett csinálni. Szerettem volna mindig is egy kis staffordshire terriert, és el is intéztem. Anyáméknak mondtam hogy szeretném nagyon és 1 hét múlva mehetnénk érte. Beleegyeztek. Másnap felhozódott a kutya téma, és hát azonnal nem lett a válaszuk, ide kutyát nem hozhatok, hogy képzelem stb. ? Nem értem ezt a helyzetet sem. De igazából belenyugodnék a témába, ha anyámmal nem lennék ennyire rosszban. Anyámmal kb 4 éve nem tudok kijönni. Vannak időszakok amikor 1 hétig nagyjából normálisan tudunk közlekedni egymás mellett a házban, de ez igen ritka. Van egy barátom, már nagyon régóta, szeretem imádom... de anyám utálja, már az első perctől kezdve. Mindenért csak ordít velem, mindenért én vagyok a hibás. Nincs tesóm, ugyan kire foghatná. A múltkor megpróbáltam segíteni itthon amig ők dolgoztak, kimostam, felmostam mindenhol, a konyhát szépen kitakaritottam, a fürdőt is, a szobákat szépen rendbe raktam, poroltam.. egész napomat kitette. Délután amikor hazaért azzal kezdte hogy miért mostam össze a törlőruhát a ruhákkal ( megjegyzem egy színűek voltak ) és miért hagytam a szárító gépben? Én megkérdeztem tőle hogy lett e valami baja a ruháknak vagy a törlőnek, a válasz nem volt, de ugy folytatódott hogy "de akkoris minek kellett összemosni ..." semmit se csinálsz itthon, csak a fiúddal vagy folyton, szedd össze a cuccaid, és menj el. De ha erre vissza válaszolok akkor olyan hangsúlyban tud rá ordítani mindent, hogy a fülemnek bizonyos részét annyira sérti hogy egyszerűen ökölbe rándul a kezem és legszívesebben kiütném KO-ra. Nem tettem még soha, de már nagyon kikészültem tőle idegileg. Szerintetek mit lehetne csinálni ebben az esetben? Apám persze anyámnak ad igazat, mert ha nem, akkor apám kapja a többi áldást. Anya nem szeret engem? Mert minden bizonyosságommal hiszek ebben!!!