A balesetem óta minden megváltozott körülöttem és olyan mint egy rossz álom. Mit tegyek?
5 hónapja volt egy autóbalesetem és 5 hétig kómában voltam de felépültem pedig erre az esély majdnem egyenlő volt a nullával. Nem tudom, hogy azalatt az 5 hét alatt mi történhetett a barátnőmmel meg úgy mindenkivel körülöttem vagy csak hülye vagyok. A barátnőmmel nem vagyunk házasok de egy ideje már együtt élünk. Máshogy viselkedik velem azóta és nem jó értelemben. Pontosan nem tudom megmagyarázni csak úgy érzem, hogy nem szeret már annyira mint előtte. Nem érzem vagy nem érezteti velem, hogy szeret, időnként eltol magától nem akarja, hogy megpusziljam és hiába tagadja akkor is látom hogy van valami baja amit nem mond el. Régebben kétszer annyit szexeltünk mint a baleset után. Nem tudom mi lehet az oka, hogy így viselkedik de rosszul esik. Főleg mert nagyon szerettük egymást, mindig mindent meg tudtunk beszélni. Tökéletes kapcsolat volt. Már azon gondolkoztam, hogy talán félrelépett.
Van egy gyerekem az előző házasságomból (9 éves, velem él) és ő is más. Mintha kicserélték volna. Tudom, hogy ő szeret csak sokkal kevesebb dolgot mond el mint eddig, nem akar velem annyi beszélgetni mint régen, nem mutatja meg a dolgait, nem jön utánam, kevesebb időt akar velem tölteni. Egyszer felnőnek, tudom, de ilyen hirtelen?
Akkor ott vannak a szüleim, barátaim is. Örülnek nekem de minden más. Ez megmagyarázhatatlan. Mostanában a barátaimnak nincs mindig idejük összeülni ahogyan eddig tettük, a szüleimnek meg hangulatingadozásaik vannak.
Vagy talán velem van a baj? Szerintem én ugyanúgy csinálok mindent ahogy azelőtt is. Olyan érzésem van tőlük mintha már eltemettek volna pedig itt vagyok. Próbálom élni a mindennapjaimat de így nehéz. Egyik pillanatban még körülvesznek a fontos emberek, a másikban mintha megsértettem volna mindenkit.
Beszéltem erről a barátnőmmel meg egy barátommal, szerintük semmi nem változott. Akkor most nekem ment volna el az eszem? Mit csináljak, hogy újra jó legyen?
válasza:Ez durva, elképzelni se tudom, mi lehet velük. Szerintem kérdezz rá nyiltan és ne hagydd, hogy lerázzanak azzal, hogy semmi.
Biztos nem lehet, hogy csak bebveszéled magadnak?
Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi lehet, de elképzelni se tudom.
válasza:Nem beszélem be, mindenre tisztán emlékszem és bazi nagy különbség van. A barátaimmal minden héten vagy második héten találkoztam most meg havonta egyszer kétszer pár órára.
Ha ez igaz akkor szerintem ezt nem így kéne megoldani. Legalábbis én nem így csinálnám.
válasza: válasza: válasza:Nem én voltam a hibás. Annyi volt, hogy jött szembe valaki aki sietett, kielőzött egy másikat és közben nem vette észre, hogy jövök és mindketten elrántottuk a kormányt csak ő az árokba ment és megúszta egy lábtöréssel, én meg egy fának mentem.
Értem, akkor ezek szerint ez normális lehet. De akkor szerintem ne barátkozzunk senkivel mert bármelyik pillanatban meghalhat. Egyszer egy barátom 3 hónapig volt kómában és amikor felébredt nagyon örültem neki nem úgy csináltam mintha haragudnék rá. Nem értem ezt a gondolkodást :S
A véleményem a dolgokról ugyanaz mint volt csak az életről gondolkozok máshogy, hiszen kaptam egy második esélyt és érdemes vele éni. És kicsit figyelmesebb lettem.
válasza:"Nem tudom, hogy azalatt az 5 hét alatt mi történhetett..."
Kérdezd meg.
Mondjuk elsőként anyukádtól. Kérdezd meg, hogy hogyan értesültek a balesetről, mi történt a kórházban, mit csináltak az orvosok, ki jött be meglátogatni, kiborult-e a barátnőd, hogyan viselte a hírt a gyereked, és ami még eszedbe jut. A válaszokból - még ha nem is teljesen őszinték - már lehet következtetni dolgokra, és konkrét kérdésekkel tudsz tovább kérdezni a többiektől.
5 hét hosszú idő, és amíg te kómában feküdtél, addig a többiek a poklokat járhatták meg.
Csak egy példa. Általában az édesanyák ragaszkodnak legvégsőkig a gyerekükhöz, még akkor is, amikor az orvosok és mindenki már lemondott róla. Ha a barátnőd már lemondott rólad, ez anyukádból olyat válthatott ki, hogy szívtelennek titulálja a barátnőd, aki sosem szeretett téged. És elég egy ilyen fájdalmunkban kimondott bántás, ami máris újabbakat szül vica versa, egy életre megnyomorítva mindkét fél lelkét. Sokszor ilyenkor derül ki, mit gondol, hogyan érez valójában a másik, féltve őrzött titkok derülhetnek ki és ez egy életre megváltoztat mindent.
De ez csak egy példa, a nálatok történteket te tudod kideríteni. Ezért szerintem kérdezz.
válasza:Én így látom a problémát:
Bocsánat,hogy így fogalmazok,de te 5 hétig"aludtál" és amikor "felébredtél" érzelmileg ott folytattad a kapcsolataidat ahogyan "elalvásod" előtt volt.A hozzád közel álló emberek azonban az 5 hét alatt különböző érzelmek viharában forogtak nap-mint nap.Szeretet,düh,sajnálat,remény,kétségbeesés,,bizonytalanság,vád-önvád és a többi.Ha nulla esélyed volt az életben maradásra,gondolom ezt velük is közölték,és lemondtak rólad.Erre te "felébredsz" és olyan érzéseket kívánsz tőlük ,mintha mi sem történt volna.Ők nem tudják kitörölni az érzelmi viharaikat a lelkükből ne kívánd ezt tőlük.Itt eltávolodás történt.Adj időt nekik,hogy újra hozzád melegedjenek.Olvass hozzád hasonlók élménybeszámolójáról.Aki szeret annak fáj a veszteség.És tudod az ember reakciója a veszteségre,hogy nem akarja újra megélni azt.Biztos,hogy nagyon szeretnek de félnek a fájdalomtól.Kívánom a legjobbakat.
válasza:Lehet, hogy veled van a baj. Mindenki nem lehet hülye.
Vannak olyanok, akiket nem ismerik fel a szeretteik arcát, csak a hangját. Lehet, hogy hasonló van veled, máshogy látod a dolgokat. Elvégre mire van nagyobb esély? Hogy MINDENKI megváltozott körülötted vagy hogy a kómában valami félrement a kobakodban?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!