A lányom teljesen "rákattant" erre a témára, teljesen elszánt és eltökélt. Hogy beszélhetném le róla?
A 17 éves nagylányom évek óta „meg van őrülve” a cirkuszokért, illetve kimondottan egy cirkuszért (és konkrétan a cirkusz akrobatájáért). Kisebb korában is bárki kérdezte, mindenkinek azt mondta, hogy ha nagy lesz, „cirkuszos” lesz, de az édesapjával azt hittük, ezt idővel majd kinövi.
Jövőre fog érettségizni, tolmács szeretne lenni és kitalálta, hogy majd ezzel a szakmával fog elhelyezkedni a cirkusznál. Egyszerűen hajthatatlan, nem lehet lebeszélni. És mindezt azért, mert fülig bele van zúgva egy artistába.
Szülők, Anyukák, Válaszolók! Teljesen kétségbe vagyok esve, félek, mert fogalma sincs arról, milyen életet akar választani. Nem tudja, hogy nem minden olyan szép és csillogó a kulisszák mögött, mint amilyennek tűnik. Honnan tudja, hogy ez a cirkuszos, ez a fiú milyen (én azt sem tudom, hogy barátnője van-e egyáltalán), hogy milyen ott az élet, városról-városra, és mindezt lakókocsival. És egyébként is, nem hiszem, hogy egy nagy cirkusz fenntart tolmácsot még akkor sem, ha külföldön is turnéznak. Legfeljebb jegypénztáros lesz, de azt is meddig csinálja? Mit tennétek a helyemben? Hagynátok, hogy élje az álmát vagy lebeszélnétek (csakhogy olyan önfejű és makacs, hogy lehetetlen lenne)?
Kedves Kérdező!
Szerintem azért nem vagy hiteles a lánynak, mert valójában te sem tudod, milyen lenne az élete a cirkusznál. Pontosan annyira fogalmad sincs, mint neki. Így aztán miért higgyen neked?
Lehet, hogy az az artista, akit ismeretlenül így lehúztál, egy hűséges, kedves srác. Honnan tudnád? És a lányod sem hülye, pontosan tudja, hogy nem tudod.
Így hát hagyd. Szerintem is le fog tenni róla magától. Viszont ha közben folyton az álma ellen harcolsz úgy, hogy tulajdonképpen nem tudsz semmit, azzal azt éred el, hogy semmire sem fogja becsülni a szavad.
Kedves kérdező!
34 éves vagyok. 5 évet dolgoztam egy nagy multinacionális cégnél tolmácsként. Kiskosztüm, utazások a tengerentúlra első osztályon, stb. 5 év után kiégtem, depressziós lettem, borzasztó volt. Ma egy állatmenhelyen dolgozom ingyen, szart lapátolok, kutyát fésülök, és boldog vagyok. Az ismerőseim, családom nehezen értette ezt meg, hogy diplomával, csillogó karrierrel a hátam mögött hogy válthattam erre. Ezt csak azért mondom, mert nem mindig az az állás hozza meg a boldogságot, ami kívülről menőnek tűnik.
Ha ennyire hajthatatlan, akkor úgysem tudod megváltoztatni. Inkább állj mellé és támogasd. Tudod, engedd közel a barátaidat, de az ellenségeidet még közelebb. Menjen tolmácsnak, menjen egyetemre és addig még sok víz le fog folyni a Dunán. Az egyetemen meg majd összeakad egy jóképű sráccal és a szerelem majd teljesen meg fogja változtatni. De ha mégsem, akkor legrosszabb esetben tolmács lesz belőle és majd meglátja, hogy bejön-e az a cirkuszos dolog. Ha bejön, akkor is jól jár, ha nem jön be, akkor is jól jár.
Én állatorvos akartam lenni, a szüleim lebeszéltek róla. Most jogász vagyok, megélek belőle, de úgy érzem állatorvosként boldogabb lennék. Soha nem tudom meg vajon milyen életem lett volna, de egész életemet ezzel a furcsa hiányérzéssel fogom leélni.
L31
Egyébként a Cirque du Soleil a világ egyik leghíresebb fix színháza, de vannak vándor részei is. Ha valaki ott dolgozik, az szerintem nagyon nagy kitüntetés. A Rippel fivérek is dolgoztak ott egy ideig.
Szóval sokban függ, hogy milyen is az a cirkusz, milyen szerződést iratnak alá vele, milyen biztosításokat/járulékokat fizetnek neki stb.
De ez még annyira a jövő, hogy ezzel még egyáltalán nem érdemes foglalkoznod. Szerintem nyugodtan támogast. A lányod 17 éves, eddig igazán volt kapcsolata. Most kerül abba a korba, hogy komoly érdeklődők lesznek iránta és akkor az első szerelem elfeledteti vele ezt az egészet. Mire végez az egyetemmel, már teljesen más céljai lesznek, sokkal tapasztaltabb és érettebb lesz. Én teljesen kizártnak tartom, hogy 5 év egyetem alatt (egyetemi foglalkozások, különórák, gólyabál, bulik stb) alatt ne akadjon össze egy helyes sráccal!
Reméljük ez a tolmács szakma egy olyan szakma lesz neki, amit a cirkusz nélkül is szívesen csinál majd.
Sehogy se beszéld le róla. Hagyd, hagy élje a saját életét, hagy valósítsa meg a saját álmait. Önmaga szeretne lenni, nem pedig egy olyan ember, akinek te elképzelted pici kora óta. Elmegy, kipróbálja, aztán ha nem jön össze neki, akkor elhelyezkedik a szakmájában, vagy ahol akar. Ha viszont tetszik neki, akkor azt fogja csinálni, és ott találja meg a boldogságát, amiben neked már csak az a dolgod, hogy tudomásul vedd a döntését és támogasd őt.
Egyébként nem csak az artista miatt lehet benne ez az elhatározás, hisz azt írtad már kicsi kora óta cirkuszos akart lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!