Igaza van a barátnőmnek? A férfiak tényleg nem változnak?

Na akkor érhető, hogy miért mondogatja. Azért mert vele megtörtént, nem törvényszerű, hogy veled is megfog.

Mond meg neki, hogy állítsa le magát!

Soha nem értettem, miért kell lépésről-lépésre beszámolni a múltról, a régi kapcsolatokról a jelenleginek.

Egyrészt minden kapcsolat más, másrészt pont arra jók (rosszak) ezek a "vallomások", hogy ne saját érzéseink, tapasztalataink alapján ítéljünk, hanem belevigyünk régmúlt információkat.

Nem azt mondom, hogy ne beszéljünk a múltunkról, de el kell tudni különíteni a régmúlt dolgokat a jelentől.

Meg kell tanulni hinni, bízni abban, amit a jelenben érzünk és látunk.

Ez annyira kiszámíthatatlan...

Senki nem úgy megy bele egy kapcsolatba, hogy "majd úgyis megcsalom".

S nem feltétlenül kell rossznak lennie annak a kapcsolatnak. Bármikor adódhat olyan helyzet, hogy a pillanat hevében félredug.

Abban igaza van a barátnődnek, hogy aki egyszer lelkiismeret furdalás nélkül megcsal valakit, az máskor is megteszi, ha úgy alakul.

A baj már megtörtént, a barátnőd bogarat ültetett a füledbe. Talán mostantól motoszkálni fog a kisördög, hogy mi van, ha igaza van...? Pedig ez kétesélyes, lehet, hogy igaza van és lehet, hogy nem. A válasz pedig a barátod elhatározásán is múlik, és a te viselkedéseden.

A barátod tudja, hogy a barátnőd ilyeneket mond? Ha az én pasim ilyesmiről tudomást szerezne, elbeszélgetne az ilyen irányú ismerőseimmel, vagy bezárna a toronyszobába, ha velük akarok találkozni. Na jó, ez nem komoly, de nem tartanám a kapcsolatot olyasvalakivel, aki egymás ellen uszít minket.

Szerintem, amit tehetsz a saját magad megnyugtatására az, hogy beszélsz a barátoddal erről. Szakítani még mindig jobb, mint megcsalni, és az lenne az optimális, ha úgy érezné, hogy abban az esetben, ha már nem megy a dolog, gond nélkül elengednéd, szakítanátok. Tisztelnie kell téged annyira, hogy úgy érezze, a kapcsolaton belül ilyesmit nem tenne meg - habár szerintem ez pillanatnyilag így van. Ha úgy érzed, képes lennél vállalni a magányt, ami egy esetleges szakítással jár, nagy baj már nem történhet, mert megőrzöd az önállóságodat és méltóságodat. Ez pedig segít, hogy melletted akarjon maradni.

Az én barátom az exét pont velem csalta meg. Én is sokat gondolkodtam azon, mi van, ha ilyen a természete, és velem is megtörténik... De ez paranoia. Mert ami volt, az a múlt, és ami van, az a jelen. Én nem az a lány vagyok, akivel megcsalt és ő nem az a pasi, aki megcsalta a barátnőjét. Az egy rettenetes kapcsolat volt egy ideges természetű lánnyal, aki naponta osztogatott pofonokat a barátomnak és sírva könyörgött, hogy maradjanak együtt, miközben semmiféle szexualitás vagy intim közelség nem volt. A barátom szerelmes volt a lányba 3 hónapig, együtt is voltak addig. De annyira kikészült, hogy muszáj volt keresnie valakit, aki törődik vele. Engem választott, ez pedig nem azt jelenti, hogy engem is meg fog csalni.

Én azért a helyedben nyitva tartanám a szemem.

Nekem is most hasonló a helyzetem....nekem van barátom, a barátnőmet pedig nemrég dobta a pasija és hát nem nagyon szeret hallani a barátomról, mindennek elhordja (pedig soha nem is látta, nem is beszélt vele).

Viszont!

Ha régen ennyire szerette megcsalni a barátnőit, akkor azért én óvatos lennék. A helyedben én nem nagyon adnék a barátnőd szavára (hisz egyértelmű, hogy most nem esik neki jól a boldogságod...bár az se kizárt, hogy tényleg csak félt téged), viszont vigyáznék a pasival is. Mert az oké, hogy most minden szép és rózsaszín és happy, nade mi a garancia, hogy pl 1 év múlva is ilyen lesz a helyzet?