Akik együtt laknak. Nálatok mi az a téma, ami ha szóbajön veszekedés lesz belőle?
Arra gondolok, pl. Páromhoz/ékhoz 8 hónapja költöztem, külön emeleten vagyunk, (csak lent használjuk közösen a konyhát), és a pénz és az ajándékozás és a kutya nálunk a veszekedési téma. Ezek most buktak ki igazán.
Nem keresek sokat, Párom sokat keres és mindig az a téma , hogy velem nem lehet spórolni, pedig egy sok tagú családnak meg sikerül. Ha 500ezret hoz haza egy hónapban akkor annyit költünk, ha 200ezret akkor annyit. Pedigh nem tudom hányan engedhetnék meg maguknak, hogy 90ezerért legyen kutya, havonta 20 a kajája, rezsi csak a mi részünk 100ezer meleg kajával együtt, én tanfolyamom nyáron 180ezer volt plusz egyéb dolgok hozzá. (tanfolyam is azért volt, hogy több pénzünk legyen.) Az ajándékozással(családnak) meg azon megy a veszekedés, hogy sokallom azt az összeget amit erre költ, tegnap megmondtam neki, hogy nem fogok beleszolni a pénzes dolgaiba, erre meg van sértődve, hogy nem ez a megoldás hogy nem szólok bele. Ha beleszólok az a baj, ha nem szólok az a baj. Meg névnapi ünneplésre 5 féle étel kell (én nem így lettem nevelve, hogy ezt a luxust megengedhettük volna magunknak). Én ezt pénzkidobásnak tartom,de akkor nem én akarom hallgatni, hogy nem tud mellettem spórolni? Mért miattam?!
A kutyán való veszekedés, meg azért van, mert amikor szóbajött a kutyavásárlás én nem ilyen kutyát szerettem volna, amit Ő és csak azért lett ilyen kutya mert azt akartam, hogy örüljön, boldog legyen és én "engedtem". És hogy én nem szeretem annyira azt a kutyát ahogy kéne, és h. nem foglalkozok vele. Nekem a pici kutyék tetszenek, neki a nagy vadok, ezért is van amstaffunk. Nekem ez a kutya túl vad, olyan mint egy tank, erősen harap hiába van rászolva, megszorítva a szájánál, újságpapírral a seggére csapva, rám tojik, és ebbe belefáradtam, hogy velem durvul állandóan. És igyen, nincs kedvem így kimenni hozzá a kertbe és játszani.
Nem tudom már mit kéne tennem, hogy ezek a dolgok ne legyenek. Párom szerint ezek miatt nem illünk össze...:(
Mond meg neki,hogy akkor havi fix összeget tegyetek egy olyan számlára,mihez nem nyúltok. Ha rögtön oda utaltatja a fizetéséből,akkor nem is tudtok hozzá nyúlni,így annyival kevesebbet osztotok be. Magyarázd el neki,hogy ha nem csak most akartok jól élni,hanem 20-30 év múlva is akkor sporolni kell és a felesleges extra dolgokról lemondani.
Ami a kutyát illeti gondolj bele,hogy szegénynek milyen lehet. Ha egyszer belementél,hogy olyan legyen,akkor tegyél meg mindent érte. Ismerem a fajtát tényleg kis tankok,de ennek van egy nagyon egyszerű megoldása. KUTYAISKOLA!!!! Hetente egyszer vagy kétszer fogd meg és vidd el, akkor rád fog a legjobban hallgatni. És ne haragudj,de ha úgy állsz hozzá,hogy nem szereted akkor ne csodálkozz,hogy durvul veled.
Nálunk is a pénz a vita-téma. A férjem szerint sokat költök és fogalma sincs, hogy hová teszem a pénzt. Hiába mondom, hogy a hűtőbe, spejzba, fűrdőszobába stb. Nem fogja föl, hogy amit otthon talál, az nem ott terem a szekrénybe, hanem pénzért meg kell venni. Így azt találtam ki, hogy felírom neki cetlire mit vásároljon, így látja ő is, hogy minek mennyi az ára. Amikor én megyek vásárolni, elteszem a blokkot.
A másik, hogy ő kéri rajtam számon a pénzt, mikor ő most X-boxot vett, hozzá LCD TV-t. Cipő 15 ezer. Én a kínaiban vásárolok, amikor épp már leszakad a cipő a lábamról. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy a férfiakba szerintem bele van kódolva az önzés. Mindig neki van igaza, mindent ő tud jobban... a FÉRFI!
Köszönöm az eddigi válaszokat.
ELSŐNEK:
Az a nagyon nagyon baj, hogy ezen már én is elkondolkoztam, de nem akarom tudomásul venni, (ha tényleg így van), túlságosan SZERETEM, és nem tudom/tudnám elengedni soha soha. Az életemnél is jobban szeretem, és amikor ezeket mondja, olyan mintha kést csavarnának bennem. Nagyon fáj, és pont egy olyan ember szájából hallani, akiért bármit megtennék. (megint sírok:(((((
2.válaszolónak
Szeptemberig írtunk minden hónapot, vissza lehet nézni, de ezt fogom csinálni, hogy ami csak rám van költve azt írom.
Szeretem a kutyát csak már nem úgy ahogy kéne, ezek a dolgok miatt, mert amikor nem csinálja ezeket akkor semmi bajom nincs vele és bármennyit játszanék vele.
Kutyasuliba akarjuk vinni, ahogy megkapja az első veszettségi oltását (4 hónapos), de a Párom akarja vinni, akkor rám megint csak tojni fog. :(
Szia.Nem tudom Nálatok mennyire lehet komolyan venni az ilyen "mégsem biztos hogy összeillünk" dumákat,de amikor összeköltöztünk,nálunk gyakran elhangzott eleinte,aztán persze még azóta is együtt vagyunk.
Szerintem egyenlőre nem sokat tudsz tenni az ilyen dolgok ellen,vagy ha teszel is valamit,csak még több veszekedés lesz a vége...
Kutya: én ki nem állhatom a Drágám dögeit(egy roti meg egy németjuhász)!!!Bár ez nem képezi vita tárgyát,mert az én Egyetlenem jókat derül a harcainkon :)
Fizetés: nálunk is én kerestem a kevesebbet,kb feleannyit mint Ő,most meg még kevesebbet,mert terhesen táppénzen itthon dekkolok...Eddig még nem volt téma,inkább nekem esik sz@rul,hogy kevesebbet hozok a konyhára.
Névnap,születésnap: esetünkben pont fordítva van,az én családomban szokás,Övében nem,ezért kompromisszumot kötöttünk,hogy tartjuk,de csak jelképes ajándékokkal,meg kis ünnepléssel.
És hogy a kérdésedre is válaszoljak végre,a téma,ami biztos hogy veszekedésbe torkollik:a költözés! :)
Mielőtt összeköltöztünk,úgy volt,hogy kettesben,külön házban kezdjük közös életünket,aztán a cél előtt nem sokkal közölte,hogy vagy az Ő szülői házába költözünk,az anyjához,vagy sehova.Természetesen Ő nyert,a mamával lakunk,de akárhányszor szóba kerül,hogy bezzeg,ha külön megyünk,nincsenek összezördülések a kedves anyóssal,stb;mindig összekapunk :)
Kitartás.Idővel összecsiszolódtok majd,és jókat mosolyogsz ezeken a problémákon,ha visszagondolsz rájuk.
Szia!
Ez a baj.. ez a határtalan nagy szerelem, amiről mi azt hisszük nők, hogy "egyedi", megismételhetetlen" és "rámszakad a világ, ha elhagy". Amikor életem fő szerelmével szakítottam, 3 napig olyan voltam, mint a zombi. Se enni-se inni. Aztán egy barátnőm elég keményen ezt vágta hozzám " Ha szakított veled, nem gondolod, hogy neki már kicsit sok volt a ragaszkodásod, és korántsem szeretett úgy, mint TE?" meg tudtam volna fojtani, de másnap elgondolkodtam ezen. És igaza volt! Na, szó ami szó, 3 hónapra rá megint lett "életem párja" és mostmár 3 éve együtt vagyunk, még boldogabban mint azelőtt. Ez nem célzás, hogy azonnal hagyd ott, csak írtam. ami lényegesebb az az, hogy általában egy párkapcsolatban, összeköltözésnél nem csak az egyiknél van az irányítás.. Ő megmondja, Te meg behódolsz, sőt még utána azt is megkapod, hogy "mert 1-2szer kinyitottad a szádat" "nem illetek össze"? Nézd, ez a srác valószínű önző, és nem szeret azon gondolkodni, hogy másnak is lehet igaza.Megváltoztatni...? khm, khm... tapasztalat, de nem fogod tudni!.....
Mi 3 témán szoktunk veszekedni.
1. A pénz természetesen, de nem azért, mert nem tudunk spórolni, hanem mert a szülei elvárják, hogy támogassuk őket még akkor is, amikor nekünk kenyérre sem futja. És nekem nem azzal van a bajom, hogy támogassuk őket, hanem hogy azért kell nekik pénzt adni, mert nem hajlandóak lemondani az italról és a dohányzásról. :-(
2. Eljegyzés. Elég régóta vagyunk együtt, sok mindent tervezünk közösen, házasságot is, de a lánykérés az mindig kényes téma. Mintha kínosnak találná.
3. Takarítás. Ahhoz van hozzászokva, hogy anyukája már kiskora óta nyugdíjas, így mindig csilli-villi lakás várta haza. Én viszont csak hétvégén tudok takarítani, néha előfordul, hogy ki is marad, mert más tennivaló akad. Persze nem esz meg bennünket a mocsok, csak pl. meglátszik már a por a parkettán, vagy a bútorokon (irdatlan mennyiségű por van nálunk, naponta törölhetném, és fogalmam sincs, honnan jöhet :-S).
Ez a helyzet egyébként egyáltalán nem a te hibád. Én úgy látom, hogy mivel ő hozza haza a több pénzt, ezért úgy gondolja, hogy az ő kiadásai elsőbbséget élveznek, ezek szükséges dolgok. Én is csak azt tudom mondani, hogy írd a következő hónapban pontosan, milyen kiadásaitok voltak, és aztán dugd az orra alá. Le merem fogadni, hogy ő veri el a pénzt, és aztán rád fogja, hogy miattad úszott el az egész. Nem kell emiatt szakításon gondolkoznod, de egy kiadós beszélgetést megér a téma, persze a listával a kezedben.
Nem kell sokkot kapnod! 8 hónap alatt aligha lehet összerázódni! Ne hagyd ki a beszélgetést vele erről, még akkor se, ha kellemetlen, mert ami most feszsültséget szít a kapcsolatotokban, az megteszi majd 100 év múlva is, ha nem tárgyalsz róla! Sztem spórolni az is jó megoldás, h köttök vmi biztosítást, v fundamentát és azt rakjátok szépen minden hónapban. A kutyát meg vihetitek együtt is suliba! Még jó is kisülhet belőle!
Nálunk ha veszekedés van, akkor a nr1 az apósom... Mindenbe bele kell szólnia, egy jó darabid nem mondtam róla semmit a páromnak- mondván, h én se szeretném, ha apumat szidná, de elfogyott a tengersok türelmem. Olyanokba ugat bele, h el sem hinnétek! Pl: mi az, h egy kismama testhezálló cuccokat hord?! vagy miért kell a páromnak megbeszélni velem a fontos döntéseit? Úgy jön megy nálunk, mintha otthon lenne, ha rászólok, h a szőnyegen bizony cipő le, besérül és hazamegy. De másnap jön vissza.. sose lesz vége.. A mi pincénkben van a bora, mert itt a szőlője, éven át itt van azt b***ogatni. Áááá, majd csak találok rá valami megoldást. De h mondjak jót is az anyósom egy igazi tündér!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!